Egy összevetésben romlott, a többiben nem változott Budapest helyezése az európai fővárosok lakossági áram- és gázdíjainak frissen közzétett októberi listája szerint. Míg a vásárlóerőhöz viszonyított áramtarifák szerint a magyar főváros szeptemberben 29 vizsgált nagyváros sorában a 13. legrosszabb helyezést mondhatta magáénak, addig októberben visszacsúsztunk a 12. helyre - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által most közzétett nemzetközi felmérésből.

Az adatok szerint ennek az az oka, hogy a listára amúgy csak nemrég felkerült ciprusi főváros, Nicosia ugrott egyszerre négy helyezést is: a 11. legrosszabbról a 15. legrosszabbra. A szigetország lakóinak tehát egy csapásra jelentősen könnyebbé vált a villanyszámlafizetés. A korábbi adatok alapján megjegyzendő, hogy a felmérés 2013 közepi indulása óta Magyarország jelentősen javított helyezésén és Nicosia előretörése most csupán némi megingásként hat egy szinte töretlen fejlődési ívben. A három éve tartó rezsipropaganda zajában viszont azt is érdemes tudatosítani, hogy a vásárlóerőhöz mért áramárak tekintetében Magyarország még mindig rontja az uniós átlagot.

A többi helyezésünk többsége kedvezőbb, de szeptember óta nem mozdult. Így a vizsgált fővárosok közül továbbra is nálunk a negyedik legalacsonyabb az áram tényleges ára. Budapestet Szófia, Tallinn, valamint a felmérés egyetlen unión kívüli tagja, az örökös legolcsóbb címére eséllyel pályázó Belgrád előzi meg. A rezsipropaganda finom egyszerűsítéseit e helyt alkalmazva az is kijelenthető, hogy csak az uniós fővárosokat nézve Budapest már dobogós. (Július előtt még elsőnek számítottunk, de akkor került képbe mások mellett a bolgár és az észt főváros is.)

Budapest gázára továbbra is második legalacsonyabb a felmért 26 főváros sorában. A legolcsóbb Bukarest, de egyre közelítünk, bár erre valószínűleg nem kell különösebben figyelmeztetni az előzést bizonyára kibiztosított töltőtollal váró rezsipropagandaügyi pártreferenst. A vásárlóerőhöz viszonyított gázár-mutató szintén Budapesten a negyedik legjobb: csak Brüsszel, London és Luxembourg lakossága fizeti könnyebb kézzel a gázszámlát.

A rezsipropagandában kissé szintén elsikkad, hogy noha egy kétkeresős, gyermektelen fővárosi család átlagjövedelmének csupán 4,7 százalékát költi el áramra és gázra, addig ez a helyezés a felmért 25 helyszínből még mindig a 10. legrosszabb. Itt is meg kell jegyezni, hogy a javulás folyamatos, de ezek a tények továbbra is ellentmondást mutatnak a Fidesz azon állításával, hogy a rezsi családi jövedelmen belüli arányában már az unió alsó harmadába tartozunk, ami tényszerűen nem igaz.

Az adatsorokból a kormánytól elvileg független közműhivatal közleménye elsősorban szintén a Budapestet kedvező színben feltüntető statisztikákból idéz. A végén ugyan megemlítik a vásárlóerőhöz viszonyított áramár-helyezésünket - azt némi megszépítéssel a középmezőnyhöz sorolva -, a pozícióromlás megállapítása azonban lemaradt. A családi jövedelmen belüli rezsiköltségek tekintetében szintén nem az objektív, továbbra se túl szívderítő helyezést, hanem az ebben elért - kétségtelen - előrelépést emelik ki.