Varga Csaba, a PSZÁF főigazgatója elmondta: a 2008. első félévi körkép óta a globális helyzet sokat romlott, a pénzügyi rendszerre világszerte a kockázatkerülés jellemző, amit a veszteségek mérséklésének igénye vezérel. A hazai pénzügyi szektor helyzete stabil, a korábbi forrásbőség azonban nem tért vissza, s ez rövid távon nem is várható.

Rácz István vezető közgazdász rámutatott: a problémás lakossági hitelek aránya tavaly 2,7-ről 3,3 százalékra emelkedett, az idén március végére pedig 4,2 százalékra. A hitelek minőségének romlásában a devizahitelek magas aránya mellett szerepe volt a lakossági eladósodottság dinamikus emelkedésének, a hiteladósokat érő termelési, jövedelmi és munkaerőpiaci sokkoknak, továbbá annak, hogy a térség szuverén és kereskedelmi kockázatai nőnek.

A likviditási kockázat szintje is magas, ami elsősorban a bankrendszer belső szerkezeti sajátosságainak - a magas, 2008 végén 160 százalékos hitel/betét arány, növekvő mérlegen kívüli devizapozíció, az anyabanki finanszírozástól való jelentős függésnek - következménye. A likviditási gondok a többi alszektorra azonban - az ingatlanalapokat kivéve - nem jellemzőek - mondta a főigazgató.

A piaci kockázatokat tekintve a felügyelet a pénz-, valuta- és tőkepiacok folytatódó, nagymértékű ingadozását tekinti elsődleges veszélyforrásnak. A forint esetleges további leértékelődése a devizahitelek minősége miatt elsősorban a hitelpiaci intézményeket fenyegeti, a forint államkötvény-piac és a részvénypiac folytatódó lejtmenete a vagyonkezeléssel foglalkozókat, míg az ingatlan- és gépjárműpiacon 2009-ben várható gyenge kereslet hatásai a hitelezési és a befektetési tevékenységeket.

Varga Csaba az idei kilátásokról szólva elmondta: a pénzügyi szektor - azon belül főképp a bankok - tőkejövedelmezősége (ROE) az idén várhatóan tovább csökken. Tavaly a ROE a teljes pénzügyi szektorban az előző évi 18,3 százalékról 14,9 százalékra süllyedt, azon belül a bankoké 17,9-ről 14,3 (egyszeri tételek nélkül 10,7) százalékra, a biztosítóké 20,2-ről 17,6 százalékra. A befektetési vállalkozások ugyanakkor tavaly növelni tudták tőkejövedelmezőségüket, 30,4-ről 33,8 százalékra.

A jövedelmezőség az idén várhatóan tovább mérséklődik, Rácz István szerint "erősen egyszámjegyű, inkább nullához közeli" lesz. Ennek okai között a forrásköltségek emelkedését, az expanzió jelentős lassulását, a hitelkockázati költségek számottevő emelkedését és a verseny éleződését említette.

A pénzügyi szolgáltatók tőkehelyzete akár elégedettségre is okot adhatna, hiszen a minimális szabályozói tőkekövetelményhez képest 50 százalékos tartalékuk van. A PSZÁF azonban úgy látja, hogy a nehezedő kockázati környezetben ennél jóval nagyobb többlettőkére lehet szükség. A nagybankok esetében a felügyelet azt is vizsgálja, hogy tőkemegfelelésük üzleti modelljükhöz képest megfelelő-e, már korábban is előfordult, hogy emiatt magasabb tőkeszintet írtak elő.

Ha a profitabilitás csökken, akkor a belső tőkésítési képesség mérséklődik, így növekszik a külső tőkeforrásokra való ráutaltság, felértékelődik az anyaintézmények szerepe. Varga Csaba szerint az anyabankok biztosítani tudják a forrást leánycégeiknek, ez azonban nem elég ahhoz, hogy az érdemi hitelexpanziót elősegítse.
A biztosítók jövedelmezősége a felügyelet szerint megfelelő, több tőkét képeznek, mint amennyi az expanzióhoz szükséges.

Az idei, eddigi teljesítményről szólva a vezető közgazdász elmondta: a recesszió mélyült, nagymértékű jövedelmi és munkaerőpiaci sokk bontakozott ki. A csődgyakoriság 25 százalékkal emelkedett, a fizetési fegyelem tovább romlott, a fizetési periódusok hosszabbodtak, ami a hitelkockázatot növeli.

Bizonyos piaci feltételek március óta javultak, de nem tudni, hogy ez mennyire lesz tartós. A piaci volatilitás változatlanul magas, az ingatlanpiac helyzete gyengül. A banki mérlegek az idén csekély - a hitelek még kisebb - mértékben bővültek, a nem teljesítő hitelek aránya 20 százalékkal emelkedett. A banki kamatmarzsok az idén tovább szűkültek, a nettó jutalékok ugyanakkor emelkedtek. A pénzügyi szektorban az idén erős költségtakarékosság érvényesült. A bankok jövedelmezősége az első negyedévben nem romlott, ám a vezető közgazdász szerint a romlás az év egészében biztosan bekövetkezik. Rácz István úgy vélekedett, hogy a makrogazdasági helyzet romlása és a pénzügyi rendszer problémái egymást erősítik.

A főigazgató a pénzügyi szektor kockázatai között említette a fokozódó arányú ügynöki tevékenységet, a szórt tulajdonosi szerkezetű intézmények (biztosítási egyesületek, pénztárak, befektetési alapok, szövetkezeti hitelintézetek) gyenge tulajdonosi ellenőrzését, továbbá azt, hogy a pénzügyi válság körülményei között nehezebbé válhat a tisztességes piaci magatartás normáinak betartatása. Rámutatott: nagy jelentősége lesz a bankok likviditásával, forrás- és tőkeellátottságával kapcsolatos hatósági szabályozásnak és felügyeletének.