Nyílt kiszorításba fordult a kormány korábbiakban csak fű alatt folytatott multiellenes hadjárata: a hipermarketek - Tesco, Auchan, Spar - illetve a diszkontok - Lidl, Aldi, Penny Market - immáron a megszűnéssel kell, hogy szembenézzenek a Varga Mihály nemzetgazdasági minszter által kedden benyújtott törvényjavaslat nyomán. Eszerint a két éven át veszteséges 50 milliárd forint árbevétel feletti nagyáruházak nem folytathatnak napi fogyasztási cikk kiskereskedelemet.

A javaslat indoklása - mint az már korábban kiszivárgott - az, hogy a nagy hipermarket és diszkontláncok képesek veszteséges üzemeltetés mellett is alacsonyan tartani az árakat, így - az NGM szerint kiszorítják a kis hazai boltokat. Ez Vargáék szerint azért problémás, mivel a nagy láncok "nem nagy foglalkoztatók" (a Tesco 22, a Spar 12 ezer főt alkalmaz) és a munkahelyteremtés inkább  a kis-és középvállalkozásokhoz kötődik.

Bár jelenleg még akad nyereséges hipermarket és diszkont lánc a piacon - így a Tesco egészen az idei évig hosszú éven át nyereséges volt, hasonlóan a Lidl is - azonban a jövő évtől már egészen biztosan veszteségesek lesznek ezek a cégek. Kedden az Országgyűlés ugyanis elfogadta a szintén az NGM javasolta adótörvény-módosításokat, ebben az "élelmiszer-felügyeleti" díj radikális, sokszorosára történő emelését. Mint arról írtunk, a korábban nettó árbevételre vetített 0,02 százalékos adótétel a jövő évtől összességében 20 szorosára nőtt, így a nagyvállalatoknak 30 milliárdot kell befizetniük, ebből több mint 12 milliárdot a brit Tesco-nak. Ezzel a tétellel viszont a nemzetközi láncok közül gyakorlatilag mindegyik súlyosan veszteségessé válhat az elkövetkező évekre.

A most benyújtott javaslat ugyanakkor tartalmaz egy igencsak furcsa pontot. Az újonnan alapított hiper vagy diszkontlánc ugyanis négy évig mentesülne a nyereséges működés kötelezettsége alól. Ez annál is érdekesebb, mivel a piacon nincs ilyen cég, ám egyetlen szakmai forrásunk sem zárja ki, hogy ez nem változhat a jövőben.

Egyelőre nyitott kérdés, hogy mi vitte rá a kormányt, hogy ilyen nyíltan uniós joggal szögesen ellentétben álló javaslatot nyújtson be, ráadásul úgy, hogy az eddigi gyakorlattal szemben immáron a törvény indoklásába is beírták, hogy a javaslat diszkriminatív a nagy vállalkozásokkal szemben.  

Azonban több, független forrásunk is arról számolt be, hogy az utóbbi években a Fideszhez köthető üzletemberek egyre több fantáziát látnak a kiskereskedelemben. A piacon terjengő pletykák szerint a törekvésüket a miniszterelnök, Orbán Viktor is támogatja, aki bizalmas körben korábban is többször felszólalt egy magyar hipermarket alapítása mellett. Hogy ebből mennyi a spekuláció azt nehéz eldönteni, ám tény, hogy a most bejelentett törvénycsomag összességében alkalmas lehet arra, hogy egyik vagy másik multicég vezetőségét hathatósan meggyőzze arról, hogy hagyja el a magyar piacot, ráadásul hatékonyan le is lehet vele tornászni a felvásárlási árakat. Ugyanakkor a lehetséges kivonulóként hírbe hozott hipermarketek - név nélkül - de eddig sorra azt jelentették be, hogy maradnak a magyar piacon.