galéria megtekintése

Lázadnak a sorsuk ellen a lesajnált magyar munkások

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 25. számában
jelent meg.

F. Szabó Emese–Varga G. Gábor
Népszabadság

Minden második magyar cég küzd problémákkal, mikor fel akarja tölteni létszámát, áll egy uniós munkaerő-piaci felmérésben, miközben az EU más tanulmánya szerint Magyarországon csak a hiányszakmákban több mint 13 ezer betöltetlen álláshely van. Ez legalább olyan komoly gátja a növekedésnek, mint strukturális problémák sora.

Egy 2015-ös uniós felmérés szerint Magyarországon a hiányszakmákban több mint 13 ezer betöltetlen állás van. Bár a legnagyobb hírverés az egészségügyi dolgozók elvándorlásáról szól, innen a számok alapján csak 104-en hiányoznak – nem utolsósorban azért, mert több mint 500 dolgozó érkezett hazánkba az unió más államából, s további 55 harmadik országból. Nélkülük a hiányzók száma megközelítené a 700-at, ami az összes szektorban foglalkoztatott arányában meghaladja az 1,2 százalékot.

Kevés már a szakács, de a pincér is
Kevés már a szakács, de a pincér is
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

Ennél sokkal durvább a helyzet a szolgáltatói szektorban, ahol 4356 állást nem tudnak betölteni, többek között 1300 szakács és több mint 360 pincér találhatna munkát azonnal. Úgy, hogy már eleve több mint kétezer harmadik országból származó szakács állt be a konyhapult mögé. Meglepő a mezőgazdasági szektor adata: mintegy 3200 betöltetlen állásról számol be az Európai Bizottság által készített felmérés, ezen belül majd kétezren hiányoznak a növénytermesztésből, mintegy 1200-an a kertészetekből és majd 300-an az állattenyésztésből. Az már kevésbé meglepő, hogy az infokommunikációs szektorban, a műszaki területeken és a pedagógusok körében is jelentős a betöltetlen állások száma. A teljes létszám kilenc kiemelt területen 13 095 fő, ennyien tudtak volna elhelyezkedni 2014-ben.

 

A magyarországi vezető ipari cégeket (Mol, Audi, Continental, Ericsson, Lego, NI) tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség szerint négyezer nyitott mérnöki pozíció van az országban. Ez a hiány milliárdos bevételkiesést okoz a gazdaságban. A szervezet átfogó kampányt indít az egyre súlyosabb mérnökhiány ellensúlyozására, amivel a fiatalokat célozza meg. Tudják azonban, hogy mire ennek minimális hatása lesz, évek telnek el.

Magyarországon ötven százalék fölötti, Németországban majdnem ötven, Lengyelországban pedig mintegy negyven százalék azon cégek aránya, melyek nem tudnak annyi szakembert felvenni, amennyit szeretnének. Van olyan középfokú végzettséget és jó kommunikációs képességeket, idegennyelv-tudást igénylő cég, amelyik jelen pillanatban több tucat munkavállalót keres – eredménytelenül. A szakemberhiány taszítja a beruházásokat is. Hiszen senki nem épít magánkórházat, ha tudja, hogy nem talál elég nővért.

A KSH adatai némiképp eltérnek az uniós adatoktól, de a trend ugyanez. A statisztikai hivatal például az egészségügyben 2,4 százalékra becsülte az üres álláshelyek számát, ami nagyjából kétszerese az EU becslésének. Az eltérés oka, hogy a KSH a meghirdetett álláshelyekkel számol, az uniós statisztika pedig az üresen maradt helyeket lajstromozza.

Sokat elárul, hogy a szektoron belül az üres álláshelyek hogyan oszlanak meg a képesítés szerint. Nem meglepő, hogy az egészségügyben, az oktatásban és az IT-szektorban a felsőfokú végzettségűek körében elsöprő az üres álláshelyek száma. A feldolgozóiparban azonban az átlag 1,5 százalékhoz képest a legnagyobb arányban, 1,9 százalékban a szakképzetlen munkakörben van üres álláshely, ez a gépkezelő, összeszerelő és egyéb munka. Ez még a felsőfokúak arányánál is nagyobb, ott az üres állások aránya az összes álláshely 1,7 százaléka. Hasonló a nemzetgazdasági átlag is: a szakképzetlenek körében nagyobb arányban vannak üres álláshelyek az érettségizettekhez és szakképzettekhez képest.

Vagyis nem azért nem töltik be az álláshelyeket, mert nincs hozzáértő munkaerő. Szakértők szerint egyes szakmák azért válnak hiányszakmákká, mert ezeknek a munkáknak rendkívül alacsony a megbecsültsége, roppant alacsony a fizetés, ám a munka megterhelő.

Tipikusan ilyen az építőipari segédmunka vagy a mezőgazdasági munka. Kimutatható, hogy adott területen a tanulóknak csak töredéke helyezkedik el saját szakmájában. Mert inkább elmegy ugyanannyi pénzért árut feltölteni egy hipermarketbe, mintsem lesajnált kőműves segédmunkásként küzdjön napi 12 órát.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.