galéria megtekintése

Rezsiharc: gigaveszteség az állami vízcégeknél

29 komment


Marnitz István

Hatalmas, állami támogatásokkal, pénzügyi trükkökkel elfedett veszteségek jellemzik az állami víziközművek gazdálkodását. A hiány nagy részét a rezsicsökkentés, a közműadó és az ágazatra kivetett iparűzési adó okozza, amit aztán az adófizetők pénzéből pótolnak ki.

Tavaly tényleges tevékenysége alapján több mint tízmilliárd forint veszteséget szenvedett el az öt nagy állami víziközmű-szolgáltató – számítható ki Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium parlamenti államtitkárának Szabó Szabolcs Együtt-képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából. A legjelentősebb, közel hatmilliárdos üzemi veszteséget a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) mutatta fel.

Fotó: Kocsis Zoltán / Népszabadság

Az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV), az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) és a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) egyaránt 1,4 milliárd körüli mínuszt termelt. A Tiszamenti Regionális Vízművek hiánya viszont nem érte el az egymilliárdot.

 

Az adózott eredmény ugyanakkor valamennyi cégnél nulla körül állt be. Sőt az ÉDV több mint százmilliós hasznot mutat fel. A második legkedvezőbb, közel százmil­liós nyereséget pedig épp a legrosszabb üzemi számokkal küzdő DRV érte el.

Az ellentmondást valamennyi cégnél a „rendkívüli eredmény" magyarázza. Ez rendre nagyjából megfelel a veszteség mértékének.
Ennek okáról hiába érdeklődtünk úgy a DRV-nél, mint a szakmai képviseletét ellátó Magyar Víziközmű Szövetségnél.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a furcsa elszámolásoknál olyan számviteli trükkökre gyanakszik, amelyek a rezsicsökkentés, a vezetékadó és a víziközművek iparűzési adófizetés alá rendelése okozta kitermelhetetlen veszteségek elfedésére szolgálnak.

Felhívta a figyelmünket a szintén Fónagy János parlamenti válaszában szereplő „egyéb kapott és igényelt támogatásra". Ez az előzetes tavalyi adatok szerint a DRV-nél 6,4, az ÉRV-nél 4,7, a TRV-nél 4,2, az ÉDV-nél 2,1, a DMRV-nél 1,6 milliárdra rúgott. Az pontosan nem látható, hogy ezek a pénzek hogyan kerültek a víziközművekhez. Szigetvári Viktor ennek okát abban látja, hogy az EU a közvetlen állami támogatást tiltja. Így a közpénzt kreatív módon kell a cégekbe juttatni.

Az ellenzéki politikus szerint 2010 előtt se vetette fel a pénz a hazai víziközműveket, de nagyjából önfenntartóak voltak. Ám az Orbán-kormány intézkedései olyan kitermelhetetlen veszteségeket okoznak, amelyek eredménye nemcsak az efféle milliárdos trükkökben érhető tetten, de mindez lenullázza a fejlesztéseket is.

A működés vagy díjbevételekből, vagy adófizetői pénzekből tartható fenn, így a „rezsicsökkentés hazugságát" el kellene felejteni – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy növelné-e a vízdíjat, rászorultsági alapú önkormányzati ártámogatást szorgalmazott, a többieknek viszont meglátása szerint piaci áron kellene adni a vizet. Információik szerint a kormány a hiányt 1500-2000 fős – a dolgozók tíz százalékára rúgó – elbocsátásokkal tervezné „orvosolni". Több víziközmű-szolgáltatónál – például a DRV-nél – már meg is indult a leépítés. Fónagy János válaszában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a cégek tavalyi várható eredménye kedvezőbb a terveknél. Ám számaiból az is kiderül, hogy 2014-hez képest szinte valamennyi társaság rontott az üzemi eredményen. Szigetvári Viktor kiemelte: mindemellett az állami víziközművektől több tízmilliós megbízásokat kap a kormány PR-kampányaiból jelentős részt vállaló, Fidesz-közelinek tartott Kuna Tibor vállalkozása.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető