Nincs új a nap alatt. Az agrártámogatások átalakításának irányairól homlokegyenest ellentétes álláspontot képviselnek  a kormány és az ellenzék képviselői, s sajnos alig van nézetazonosság. A kormányoldal nem kívánja megfontolni azokat a kritikákat, amelyek az ellenzék soraiból, vagy a Mezőgazdasági Bizottság ellenőrző albizottságának rendkívüli ülésére meghívott szakmai és érdekvédelmi szervezetek részéről fogalmaztak meg – derült ki a grémium szerdai ülésén.

Legény Zsolt, a testület szocialista elnöke jelezte azért kívánta az ülést összehívni, mert Lázár János, miniszterjelölti meghallgatása után más intézkedésre lehetett számítani, mint amit július közepén végül is elfogadtak. A most már a Miniszterelnökséget miniszterként vezető politikus korábban még úgy nyilatkozott, hogy a 150 ezer eurónál nagyobb területalapú támogatások kifizetésekor a foglalkoztatási költségekkel kompenzálni lehet az összeget. Mint beszámoltunk a kormány úgy döntött, hogy a 2015 és 2020 között uniós költségvetési időszakban az 1037 hektárig megmaradnak a területalapú szubvenciók, 1037 és 1200 hektár között 5 százalékot, míg 1200 fölött 100 százalékot vonnak el. A kormánydöntés bejelentése óta komoly vita robbant ki az agrárium szereplői és a politikai erők között.

Az ülésen szakmai megjegyzések mögé bújtatott politikai vita zajlott, amely után a felek kibékíthetetlen ellentéte semmit sem enyhült. Így szinte bizonyos, hogy a kormány ezt a támogatási rendszert „jelenti le „ az unió felé augusztus elején, s ezután ezen változtatni már nem lehet.

Az albizottság ülésére ugyan meghívták Lázár Jánost és Fazakas Sándort, az agrártárca vezetőjét is, ám elfoglaltságaikra hivatkozva egyikük sem jelent meg.

Így a Földművelésügyi Minisztériumot képviselve Nagy István fejtette ki a már többször ismert indoklást: azt szeretnék elérni, hogy a támogatások 80 százalékban kis- és közepes gazdaságokhoz jussanak el, míg abból csupán 20 százalékkal részesedjenek a nagybirtokok. Ez a rend nem egyedülálló Európában – hangsúlyozta. A nagyok versenyelőnyben vannak, s nemzetgazdasági érdek a kicsik helyzetének javítása, az állattenyésztés a vidék fejlesztése. Ezt támogatja a jelenlegi, degresszív kifizetési megoldás. Szerinte soha nem látott pénz, hat év alatt 212 milliárd forint friss tőke érkezik az ágazatba, ami olyan előnyt biztosít, ami eddig nem volt.

Éppen ezért nem értik azokat, akik „nemzethalált vizionálnak". Csupán néhány üzem „extraelőnyét" szüntetik meg. Úgy vélte ez a megoldás azt is segíti, hogy a foglalkoztatottak száma növekedjen a szektorban. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára ez előzőekhez hozzátette, hogy a korábbi kormány intézkedései is egyértelműsítették, hogy egy új birtokpolitikát kívánnak létrehozni, amely a kis és közepes gazdaságokat segíti, s ehhez kell igazítani a támogatáspolitikát is.

Az ülésre meghívták a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) képviselőjét, Nagy Tamást, aki jelezte: akiket sújt az intézkedés azokkal a kormány egyáltalán nem egyeztetett. Ahogy lapunknak adott interjújában is fogalmazott: a világban erős verseny zajlik az agrárpiacokon, s a magyar mezőgazdaság a kelet-európai országokhoz képest is lemaradt.

Éppen ezért kellene erősíteni az agráriumot. Véleménye szerint az elvonásban részesülő 525 gazdaság 80 százaléka társas vállalkozás, 100-110 ezer ember tulajdonában van. Ez az intézkedés őketérinti hátrányosan. Arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy gondolják át a rendszert, erre van még néhány nap. Különben ezt a döntést „néhány év múlva egyeseknek meg kell majd magyaráznia." - fogalmazott. Már csak azért is, mert ez az intézkedés nyílt támadás a kárpótlásban földtulajdont szerzett emberekkel szemben.

Font Sándor az ülés végi válaszában kifejtette: Nagy Tamás „hazudik", amikor azt egyeztetés hiányáról beszél. Szavai szerint az agrárkamarán belül volt megbeszélés, s nyolc javaslat volt az asztalon. A Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének (MÉDOSZ) elnöke, Asztalos Sándor annyiban csatlakozott, hogy szerinte nem felelős gondolkodás, hogy egy működő gazdaságot csak azért tegyenek tönkre, mert a kormányzat egy másik típusú vállalkozást kíván támogatni.

A kormánypárt és az ellenzéki képviselők hozzászólása innen szinte parttalanná, nem egyszer személyeskedővé vált. Az ülésen „hallgatóként" jelen volt Gőgös Zoltán, az MSZP elnökheyettese is, aki többször kéretlenül hozzászólt az üléshez, amely után többször vita alakult ki.

Font Sándor rögtön az elején jelezte, hogy a kiegyensúlyozottság érdekében a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségét (MAGOSZ) is meg kellett volna hívni. A szervezet elnöke, Jakab István fideszes politikusként persze az asztalnál ült, s volt, hogy a Magosz vezetőjeként szólt hozzá a vitához, noha a meghívottak listáján nem szerepelt. Megszólalásában hangsúlyozta: a Magosz álláspontja világos, az előző hét évben a támogatások 64,8 százalékát a gazdaságok 5 százaléka kapta meg, ezek a legnagyobbak voltak.

A termőföld 55 százalékát viszont a kis és közepes vállalkozások művelik meg. Őket akarják helyzetbe hozni, versenyképességüket fejlődésüket segíteni. Tarthatatlan, hogy egyes falvakban a határt 2-3 cég műveli a helyiek pedig nem tudnak hova menni dolgozni. A legnagyobbak már versenyképesek, senki nem akarja őket tönkretenni, csupán a kicsiknek a lehetőségét akarják javítani. Nemzethalált szerinte sem kell vízionálni, ezért tett be plusz forrást a kormány a rendszerbe.

– Magam elkötelezett vagyok a Fidesz vidéket érintő agrárpolitikájával, ez az átalakítás viszont nem az abban megfogalmazottakat szolgálja - jegyezte meg Sallai Benedek, Lmp-s képviselő. Tudomásul kell venni, hogy sok helyen a nagygazdaságok az érdemi foglalkoztatók. A kormány által elfogadott rendszer azt mondha, hogy egy 5 hektáros és egy 1000 hektáros gazdaság ugyan annyira versenyképes. Ha igazságosságot szeretne kínálni a kormány, akkor a foglalkoztatási arányokkal is foglalkoztatni kell, hány hektáronként kell fenntartani egy foglalkoztatottat. Ez elvárás lenne, a mostani tervek azonban ezt nem garantálják, s nem is látja, hogy mitől is növelnék foglalkoztaottaik számát a támogatásban   résztvevők - mondta. 

Az ülés után Font Sándor és Gőgös Zoltán külön-külön tett nyilatkozata egyértelműsítette azt, hogy a két oldal között nincs átjárás. A fideszes politikus arról beszélt, hogy az MSZP a termelőszövetkezeteket alapú nagybirtokokat akarja támogatni. A kormány az unió egyik ajánlását fogadta el, nem lépett ki a keretek közül, ezt képtelen a ellenzéki oldal elfogadni. Szerinte nem lesz munkahelyvesztés, mert a kormány beindította a vidéken több munkahelyet teremtő akcióját. Ezeket a kézi munkaerő-igényes ágazatok kapják meg. Gőgös Zoltán ezzel szemben azt hangsúlyozta a kormánypárt semmit sem értett meg a hazai agrárgazdaság felépítéséből.  Azok az emberek akarják a mezőgazdaságot megreformálni, akik nem tudják a tehén elejét a hátuljától megkülönböztetni. Ennyi hülyeséget régen hallott - foglalta össze.