Az uniós gazdasági visszaesési ütemet jócskán meghaladó ütemben esett vissza a magyar gazdaság 2012-ben, jövőre pedig stagnálni fog, miközben az infláció irama öt százalék körül alakulhat. Az árindex becslését azonban nagy bizonytalanság övezi, mert nem tudni, milyen további beavatkozásokat tervez a kormány ezen a téren.

A magyar gazdaság rosszabb helyzetben van 2012 végén, mint volt az év elején, vagyis a helyzet éppen fordított, mint az EU-ban – mondta Vértes András elnök hétfőn, az új prognózis bemutatóján. Hozzátette: nincs jele annak, hogy a kormány változtatni kívánna kudarcos gazdaságpolitikáján, amely a jogbiztonság hiánya, a kiszámíthatatlanság és a hibás adópolitika miatt akadályozza a növekedést.

Az előrejelzésben az szerepel, hogy jövőre nem növekedik a gazdaság, az export ellensúlyozza valamelyest a nem romló nemzetközi környezetben azt, hogy a fogyasztás egy, a reálbér fél és a beruházás két százalékkal csökken.

Vértes András szerint a kormány már a látszatra sem ad, vagyis nem akar megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), mert szigorú feltételű készenléti hitelt nem szeretne felvenni. Bár így továbbra is sokkal drágábban finanszírozza magát. Igaz, az állampapír-hozamok valamelyest csökkentek, de még mindig magasak, s közben a jegybanki alapkamat is lefelé ereszkedik.  A GKI szakértői szerint a kamatot addig lehet lefelé ereszteni, amíg a piac ezt elviseli. Most pénzbőség van a világban a nagy jegybankok likviditásbővítő akciói miatt. Jelenleg 5000 milliárd forintnyi állampapír van külföldi kézben, s ha ez a pénztömeg valamilyen ok miatt megmozdul, akkor az árfolyam meggyengülhet.

A GKI arra számított, hogy a kamatszint hétszázalékos szintre áll be ebben az évben, mert az elemzők nem gondolták, hogy a monetáris tanács külső tagjai leszavazzák a belsőket, és kikényszerítik a kamatok mérséklését. Most ötszázalékos kamatot feltételez a GKI 2013-ra.

Az államháztartás finanszírozása ugyan valamivel könnyebbé vált, de az üzleti kamatok nem süllyedtek. A magyar bankrendszerből 2300 milliárd forint külföldi forrás tűnt el, s ez 28 százalékos csökkenés. Ezt a bankok nagyrészt hitelleépítéssel és betétgyűjtéssel igyekeznek ellensúlyozni. Miközben az anyabankok folyamatosan vonják ki forrásaikat a „perspektívátlan magyar piacról”, az előírtnál nagyobb tőkeemelést hajtottak végre.

Az elemzők úgy értékelik: a kormány gazdaságpolitikájának egyetlen valóságos célja, hogy kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, s ne veszítse el a kohéziós alapokban rendelkezésre álló pénzeket. Idén a GDP három százaléka alatt marad a költségvetés hiánya, s valószínűleg jövőre is, de nem biztos, hogy ez elegendő lesz az eljárás megszüntetéséhez. Kérdés, hogy a Bizottság mennyiben veszi figyelembe a büdzséfolyamatok fenntarthatóságára, minőségére vonatkozó szabályokat. Mint Vértes utalt rá, ha sikerül kikerülni az eljárás hatálya alól, akkor a 2014-es választási évre tekintettel már a jövő évi hiány is három százalék közelébe, fölé kerülhet.