Az áfabotrány kirobbantóját volt munkahelye, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelentette fel 2013 decemberében, az adóhatóság azt nehezményezte, hogy szerinte Horváth illetéktelenül szerzett és vitt ki adatokat a hivatalból. Mint lapunk kérdésére a Fővárosi Főügyészség elárulta, az „információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége miatti nyomozás folyamatban van. A nyomozás jelenlegi határideje 2016. szeptember 22. napja." A nyomozást egyébként rendre meghosszabbították annak kezdete, 2013 vége óta, és amíg nincs hivatalos gyanúsított – Horváth sem az, de nyilván ellene irányul az eljárás –, addig lényegében évekig fenntarthatja a nyomást az ügyészség.
Nem Horváth Andrásnak áll a zászló. A férfi lapunktól tudta meg, hogy még mindig zajlik az eljárás, pedig tavaly év vége felé a két esztendővel korábbi házkutatás után a tőle lefoglalt dolgok közül párat – például számítógépe merevlemezét – visszakapott a rendőrségtől. Emlékei szerint a nyomozó arra tett utalást, hogy összeáll valamilyen anyag, amelyet a rendőrség továbbít az ügyészségnek. A találkozás óta fél év is eltelt, a mozdulatlanságból gondolta azt Horváth, hogy semmi nem lett az eljárásból.
Horváth András: „Szégyelljék magukat!"
„Szégyelljék magukat a hatóságok, hogy a jogállami működést így megcsúfolják" – mondta lapunknak Horváth András. Az ellene folyó eljárást azért tartja tisztességtelennek és teljességgel érthetetlennek, mert ha annak lenne bármiféle alapja, akkor már dűlőre kellett volna jutnia a rendőrségnek és az ügyészségnek – de ez két és fél év elteltével sem történt meg. „Ez is azt bizonyítja, hogy megalapozatlan feljelentéssel, koncepciós eljárással akarnak sarokba szorítani." A másik eljárásban, az ő feljelentéséből táplálkozó nyomozásban azt tartja felháborítónak, hogy szerinte nem folyik érdemi vizsgálat, a hatóságok időhúzásra játszanak.
Legalább ennyi furcsaság fedezhető fel az áfabotrányban indult másik nyomozás körül. Azt már Horváth András sok részletre kitérő feljelentése nyomán indította a rendőrség szintén 2013 végén: annak kellene utánajárniuk, hogy valóban leállíttattak-e adóelkerülő cégekkel szembeni vizsgálatokat az adóhivatalon belül. Mindeddig azonban csak egyetlen gyanúsítottig jutott a rendőrség, illetve az ügyészség. Még 2014 novemberében gyanúsítottként hallgatták ki a NAV egyik vezető tisztviselőjét, mégpedig, ahogyan Polt Péter legfőbb ügyész egy tavaly tavaszi parlamenti szereplésekor jelezte, „hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt". Azóta, vagyis bő másfél év alatt sem lett több gyanúsított, mint az kiderült a Fővárosi Főügyészség lapunknak küldött válaszából. S nem kizárt, hogy pár hónap múlva az egész ügy elalszik.
 |
Célkeresztben: Horváth András
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A szabály ugyanis alapesetben az, hogy a nyomozás határideje a gyanúsítástól számított legfeljebb két év: a gyanúnak a gyanúsított személlyel való közlésétől számítva már csak eddig lehet tovább nyomozni, utána vagy vádat kell emelni, vagy meg kell szüntetni az eljárást. Bár az ügyészség és a rendőrség is elzárkózott attól, hogy beszámoljon arról, ezen az egyetlen gyanúsításon kívül mit csináltak két és fél év alatt, az eddig vontatottan haladó eseményekből és Horváth András szavaiból arra következtethetünk, hogy ez az ügy véget érhet.
További meglepő dologra derült fény, amikor azt tudakoltuk a NAV-tól, hogy a gyanúsított ott dolgozik-e még az adóhivatalnál, ha pedig nem, akkor mikor hagyta el a szervezetet és kinek a kezdeményezésére. A hatóság kurta válasza szerint „a NAV az ügy kapcsán belső vizsgálatot indított és az érintett személyt (akinek vezetői megbízatása még a nyomozás elrendelése előtt visszavonásra került) fegyelmi úton felelősségre vonta". Ezt követően arra kértük az adóhatóságot, pontosítsa a válaszát, mert az így arra utal, hogy az illető még ott dolgozik (hiszen csak a vezetői megbízatás megszűnését említették, azt nem, hogy megváltak-e tőle, pedig a kérdésünk arra is vonatkozott), de már nem vezetői pozícióban. A hivatal azonban elzárkózott a további közléstől. Nevüket nem vállaló forrásaink sem tudnak arról, hogy az illetőnek kitették volna a szűrét.
Megkérdőjelezett képességek
„A Transparency International Magyarország a kezdetektől súlyosan elítélte azt, hogy a hatóságok az áfacsalási botrányt napvilágra hozó Horváth András ellen indítottak eljárást, ahelyett, hogy az általa ismertetett jelenséget kezdték volna késedelem nélkül kivizsgálni. Horváth András közérdekű bejelentőként küzdött a korrupció ellen, és ekként igenis méltónak kellett volna találtatnia arra, hogy a feltételezett korrupciót leleplező jóhiszemű jelzése útján megvalósított bűncselekmény, például bizalmas adatbázisok kifürkészése vagy feltehetően korrupt személyek, cégek nevének kiszivárogtatása miatt ne vonják őt felelősségre" – mondta a Népszabadságnak Ligeti Miklós. A TI jogi vezetője szerint az, hogy a magyar bűnüldöző hatóságok eddig nem voltak képesek megnyugtatóan tisztázni az áfacsalási ügyet, jelzi, hogy a nagy volumenű, akár politikai szálakkal is rendelkező korrupciós ügyek sajnos meghaladják a hazai bűnüldözés és igazságszolgáltatás képességeit. A hosszadalmas nyomozás persze az összetett ügyekben indokolt alapos feltárás jele is lehetne, nehéz azonban nem észrevenni azt, hogy a feltehetően az áfacsalási ügynél sem ténybeli, sem jogi megítélését tekintve nem egyszerűbb Quaestor-ügyben alig egy évvel a botrány kirobbanása után már vádat is emeltek, holott állítólag sok tízezer oldalnyi nyomozási és szakértői iratot kellett feldolgozni – tette hozzá.
