Miként jutott eszébe, hogy felvegye a harcot az MNB-vel?
- Még 2014 augusztusában tudtam meg, hogy a jegybank a saját alapítványaiba vagy kétszázmilliárd forintot tolt be. A Kúria nyilvántartásában utánanéztem ennek, és az információ megalapozottnak bizonyult. Szeptemberben közérdekű adatigénylést nyújtottam be az MNB-hez, eltelt legalább egy hónap, mire válaszoltak, de csak annyit, hogy ez nem az ő asztaluk. Utána a három alapítványhoz fordultam, azok viszont nem is reagáltak, ezért pert indítottam. Első fokon vesztettem, de a Fővárosi Ítélőtábla már nekem adott igazat.
Sokra azonban nem ment vele.
- Valóban, mert a jogerős ítélet kézhezvétele után 15 napon belül ki kellett volna adni a kért adatokat, csakhogy semmi nem történt. Ezért már idén január végén bírósági végrehajtást kértem, amiről nyilatkoztam is. A következő napon a birtokomban voltak az adatok.
2014 óta sok minden történt. Folytatja?
- Már folytattam is, hiszen újabb közérdekű adatigénylést nyújtottam be, egészen az idén január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Ez azért érdekes, mert a jegybanki alapítványok vélhetően kétszázmilliárd körüli összeget állampapírba fektettek, és üzleti kapcsolatban lehetnek az MKB Bankkal is. Jó lenne minderről hivatalos tájékoztatást kapni.
Válaszoltak az újabb megkeresésre?
- Természetesen nem, de most már nincsenek abban a helyzetben, hogy arra hivatkozhassanak, nem közpénzről van szó. Megvárom az Alkotmánybíróság csütörtöki határozatát, és ha a testület osztja az államfő aggályait és alaptörvény-ellenesnek találja a jegybanki alapítványok pénzügyi adatainak visszamenőleges titkosítását, megint perre viszem a dolgot. És továbbra is szeretném elérni, hogy adják ki a közpénzből támogatott magánszemélyek nevét, ennek érdekében akár nemzetközi fórumokhoz is elmegyünk.