galéria megtekintése

Pertársaságba tömörülnek a kisemmizett Quaestor-nullások

8 komment


Ábrahám Ambrus

Pertársaságba tömörülne, és bíróságon támadná meg a Kárrendezési Alap elszámolását a Quaestor- és a Hungária-kötvényesek egy csoportja. Sőt, a tervek szerint Alkotmánybírósághoz is fordulnak.

Ezt lapunknak több – zömében egykori Quaestor- – ügyfél is jelezte. Ők nemrég arról szóló levelet kaptak az Alaptól, hogy nem jutnak pénzhez az említett brókercégekkel kapcsolatos kártalanítás során. A Portfolio.hu szerint az érintett ügyfelek száma korántsem elhanyagolható: 33 ezer kérelmező közül 10614-en kaptak ilyen tartalmú levelet.

A fizetések elmaradását zömében azzal magyarázták, hogy az új törvény szerint az Alap levonja a befizetett vételárból a 2008 január elseje után a vállalatcsoport kötvényein jóváírt hozamot (ami akár a 2008-at megelőzően is keletkezhetett), s ha a hozamokkal csökkentett vételár meghaladja a 3 millió forintot, akkor még az a fölötti rész 11 százalékát is. Ezt az összeget tovább mérsékli a Befektetővédelmi Alap (Beva) által korábban kifizetett kártalanítás is. Akad olyan – kizárólag név nélkül nyilatkozó – quaestoros ügyfél ugyanakkor, aki azt mondta lapunknak, hogy a mintegy 15 milliós befektetésén hat év alatt csaknem 4 millió forint hozam keletkezett. Csaknem 19 milliós követelését viszont úgy vették alapul, mintha ebből 3 millió forint lett volna a tőke, 16 millió forint pedig a kifizetett kamat. Az új Quaestor-törvény szerint ugyanakkor a hozamok után már nem kártalanítanak, és mivel a Beva korábban már 6 millió forintot elutalt az érintettnek, így most nem kap semmit. A lapunknak nyilatkozó károsult azonban úgy véli, a kamatok levonása után is járna neki még csaknem 9 millió forint.

Hasonló helyzetet vázolt egy sorstársa is, igaz, esetében 6,5 millió forint volt a befektetett tőke a felszámolás kezdetekor, a Beva pedig 4 milliót fizetett. Ő is azon az állásponton van viszont, hogy meg kellene kapnia a két összeg közötti tételt. Csakhogy ő is „nullás” levelet kapott. S ez csak az egyik vitatott kérdés szerinte. A másik, szintén jelentős kört érintő probléma az, hogy volt egy olyan kötvénysorozat, amely 2015 márciusában járt le. A Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolása pedig április 22-én indult meg.

 

Ez azért fontos – véli –, mert a felszámoló idén januárban közleményt adott ki arról, hogy a Quaestor felszámolás kezdetén számon tartott pénzvagyona hiánytalanul megvan, ez a kötvény pedig már azt megelőzően lejárt, azaz pénzzé vált, tőkévé alakult. Így a felszámolónak nemcsak a tőkét, hanem a kamatot is ki kellene fizetnie, a kötvénysorozat pedig nem tartozna a kárrendezési törvény hatálya alá.

Fotó: Koncz György / Népszabadság

Arra is panaszkodott lapunknak, hogy az Alap értesítőjéből gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni a levont hozamok összegét, sőt még a kérésre megküldött tájékoztató sem kellőképpen részletes. – Nem tudom kideríteni, milyen számok alapján jutottak arra, hogy nekem már nem fizetnek semmit, és ez több mint nyugtalanító – mondta. Ezért már ő is jelezte az Alapnál, hogy nem fogadja el a kárrendezést a jelenlegi formában.

Nem sokkal megnyugtatóbb a helyzete azoknak sem, akiknek még visszajár valamennyi pénz. Néhány napon belül ugyanis dönteniük kell, hogy elfogadják-e az Alap ajánlatát – ezzel viszont minden további követelésükről lemondanak. Ha nem fogadják el, akkor bejelentik hitelezői igényüket a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira felszámolója felé. (Meglepő módon egyébként e vállalat felszámolása csak egy év késéssel, idén márciusban indult el.) Aki így dönt, annak követelése értékének egy százalékát is be kell fizetnie, hogy nyilvántartásba vegyék. S egyáltalán nem biztos, hogy a végén megkapja remélt összeget.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.