PSZÁF: tovább nőtt a késedelmes hitelek aránya
Az első negyedévben tovább romlott a hitelek minősége, a korábban újratárgyalt hitelek egy része ismét késedelmessé vált, s reális a veszély, hogy a nem teljesítő lakossági devizahitelek állományának növekedése az elkövetkező hónapokban ismét gyorsulni fog. Március végén 97 ezer lakossági jelzáloghitel adósa tartozott a közvetlenül veszélyeztetett, 90 napon túl késedelmes kategóriába - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján hétfőn közzétett kockázati jelentésből.
A jelentés szerint az első negyedévben - a 2009 második felében tapasztalt visszaesést követően - ismét gyorsuló ütemben, 8,7 százalékkal nőtt a késedelmes hitelek állománya Magyarországon: 4514 milliárd forintot, az állomány 19,1 százalékát tett ki, míg tavaly decemberben 4152 milliárd forint és az állomány 17,3 százaléka volt.
A késedelmes hitelek állományán belül a lakossági hiteleké 2334 milliárd forint, míg tavaly decemberben 2146 milliárd forint volt. Ezen belül a jelzáloghitelek állománya 1409 milliárd forintot, negyedévvel korábban 1282 milliárd forintot tett ki.
A lakossági jelzáloghitelek körében a késedelmesség mértéke átlag feletti, az állomány gyarapodása pedig az idei első negyedévben ugyancsak az átlagot meghaladó, 9,9 százalékos volt.
Ez utóbbi körben a késedelmes állományok növekedése 2009-ben is rendkívül gyors ütemet ért el, de 2010 elején a megelőző félévhez képest is gyorsuló tempóval gyarapodott. A 90 napon túli késedelemmel érintett hitelállomány aránya az első negyedévben fél százalékponttal, 8,3 százalékra emelkedett, a lakossági jelzáloghitelek körében gyorsult a növekedés üteme, a vállalati, külföldre nyújtott és bankközi hiteleket is tartalmazó egyéb hitelek körében pedig lassult.
Március végén 97 ezer lakossági jelzáloghitel adósa tartozott a közvetlenül veszélyeztetett, 90 napon túl késedelmes kategóriába, az e körbe tartozó szerződések száma az év elejéhez képest 5300-zal nőtt. A nem teljesítő követelések aránya változatlanul különösen magas a jelzálogjoggal nem fedezett, főként fogyasztási célú lakossági hitelek körében.
Az újratárgyalt hitelszerződések száma a negyedév során 95 ezerről 131 ezerre, ezen belül az átstrukturált lakossági jelzáloghitelek száma 25 ezerről 29 ezerre emelkedett. Az újratárgyalt hitelek állománya azonban összességében nem nőtt, sőt a lakossági jelzáloghitelek és az egyéb hitelek körében kifejezetten csökkent. Ez egyebek mellett arra utal, hogy a korábban újratárgyalt hitelek egy része ismét késedelmessé vált.
A 90 napon túl nem teljesítő követelésállomány aránya március végén a bankok teljes hitelállományának mindössze 6,6 százalékát tette ki, a szövetkezeti hitelintézetek esetében több mint két- és félszer ekkora, a pénzügyi vállalkozások esetében pedig mintegy háromszor magasabb volt. A súlyosan késedelmes állomány leggyorsabban a szövetkezeti hitelintézetek, leglassabban pedig a pénzügyi vállalkozások körében gyarapodott.
A hitelpiaci szolgáltatók adósságrendezési aktivitása növekedett: a végrehajtási eljárásra átadott, vagy más adósságrendezési eljárás alá vont lakóingatlanok száma elérte a tavalyi teljes darabszám 38 százalékát, a követeléssel együtt, illetve közvetlenül értékesített ingatlanok darabszáma pedig az előző teljes évi érték 29 százalékát - derül ki a jelentésből.
Ez utóbbin belül három hónap alatt mindössze 431 volt az önállóan értékesített ingatlanok száma, 3516 lakóingatlan tulajdonjoga nem változott, az általa fedezett követelést viszont értékesítették. Az adósságrendezési aktivitás növekedése a kilakoltatási tilalom idején következett be, vagyis túlnyomó részben lakott ingatlanokat érint, ami a hitelfedezetet képező lakóingatlanok értékesíthetőségét jelentős mértékben korlátozta.
Mindez a felügyelet szerint azt jelenti, hogy az eszközminőséggel kapcsolatos prudenciális kockázatok, illetve a tisztességes piaci magatartás követelményével összefüggő kockázatok intenzitása a közeljövőben tovább fokozódhat.
A biztosítók összesített díjbevétele 11 százalékkal 244,5 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az előzetes adózott eredmény 39,2 százalékkal emelkedve 20,4 milliárd forintra nőtt - közölte ugyancsak a PSZÁF az erről szóló jelentését hétfőn.
A biztosítók bruttó díjbevétele 2010 első negyedében, éves összevetésben 11 százalékkal, 244,5 milliárd forintra nőtt. A gyors dinamika annak köszönhető, hogy az életágon ismét felfutott a befektetési termékek díjbevétele, a biztosítók hagyományos élet- és nem élet biztosítási termékekből származó bevételeit viszont továbbra is stagnálás, illetve kismértékű csökkenés jellemezte.
Az első negyedévben az életági bruttó díjbevétel összesen 119 milliárd forint volt, amelyből a hagyományos életbiztosítások díjai 41 milliárd forintot, a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) termékek díjai pedig 78 milliárd forintot tettek ki. Az egyszeri díjas, döntően befektetési termékek az eseti díjakkal együtt a teljes díjbevétel 43 százalékát tették ki, a jelentés szerint népszerűségük újra nő.
A biztosítók nem-élet ági bruttó díjbevétele 2010. első három hónapjában 125 milliárd forintot tett ki, 1,1 százalékkal csökkent 2009 azonos időszakához képest. A díjbevételek csökkenését egyrészt makrogazdasági hatások, másrészt a biztosítók által a piacszerzés érdekében tudatosan vállalt díjcsökkentés magyarázza. Az életbiztosítási ág eddigi legnagyobb összegű tőkekiáramlása következett be az első negyedévben - állapítja meg jelentésében a felügyelet.
Életbiztosításokkal összefüggő szolgáltatásokra a biztosítók 88 milliárd forintot fizettek ki, amely jelentősen, 8,3 százalékkal haladta meg a 2009. utolsó negyedévi kifizetések volumenét, és az időszaki bruttó díjbevételek 74 százalékát tette ki. Az utóbbi összeg közel 62 százaléka a visszavásárlás következtében teljesített szolgáltatás volt.
A visszavásárlások folytatólagosan növekvő szintje - a gazdasági válság okozta likvidálási kényszer, illetve a szerződések "átforgatásának" fogyasztóvédelmi szempontból aggályos jelensége mellett - jelentős részben a magas likviditású befektetési termékek terjedésével magyarázható, amelyek esetében a befektetéshez való lejárat előtti hozzájutás korlátai és költségei a hagyományos biztosítási termékekhez képest jóval mérsékeltebbek. A lejárati kifizetések összege a vizsgált negyedévben 29 milliárd forint volt.
Az idei év első negyedében a biztosítók kedvező befektetési eredményeket értek el, mert a befektetett eszközök hozamai a tőkepiaci trendnek köszönhetően kedvezően alakultak. Elsősorban a folytatódó állampapír-piaci hozamcsökkenésnek köszönhető, hogy a biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló, saját kockázatú befektetéseken átlagosan 5,3 százalék körüli negyedéves hozam alakult ki.
A unit-linked befektetéseken elért átlagos hozam a biztosítók saját kockázatú befektetéseitől valamelyest elmaradóan 4,5 százalékos volt, amely átlag mögött az egyes eszközalapok hozamteljesítménye jelentősen szóródott. A PSZÁF jelentése rögzíti: a biztosítók jövedelmezősége 2010. első negyedévében számottevően nőtt. A szektor előzetes adózott eredménye 20,4 milliárd forint volt, amely a 2009. évi azonos időszak eredményét 39,2 százalékkal haladja meg.
A sajáttőke arányos jövedelmezőségi mutató (ROE) 24 százalékra emelkedett, ezen belül a mutató az életágnál 20,6 százalék, a nem-élet ágnál 21,6 százalék. (A parlament által elfogadott törvény szerint a pénzintézeti szektorra kivetett különadóból a biztosítóknak 38 milliárd forintot kell befizetniük 2010-ben. A biztosítók tavalyi adózott eredménye 66,3 milliárd forint volt.)
