Az összes lakossági hiteleken belül a deviza alapú hitelek aránya ma 70 százalék, ezek 95 százaléka pedig svájci frank alapú. A drasztikusan megnőtt törlesztő részletek miatt nehéz helyzetben lévő adósok számára kiemelt jelentőségű a hitelek újrastrukturálása. Fogyasztói szempontból jelentős kockázatot jelent, ha a nehéz helyzetben lévő ügyfelek nem ismerik a rendelkezésükre álló fizetéskönnyítő konstrukciókat, vagy nem kellő mélységű információkon alapuló döntéseket hoznak adósságuk rendezése érdekében – olvasható a jelentésben.

Az immár másodszor megjelenő elemzés ismerteti a PSZÁF fizetéskönnyítő lehetőségekhez (átstrukturálás) kapcsolódó közelmúltbéli fogyasztókat támogató lépéseit (árfolyamrögzítő kalkulátor, vezetői körlevél, ügyféltájékoztatók), s bemutatja a rendelkezésre álló piaci és állami konstrukciókat. A fizetéskönnyítési eljárásokhoz kapcsolódó külön fogyasztóvédelmi probléma a hozzá nem értő módon, szakszerűtlenül, esetenként felügyeleti engedély nélkül üzletszerűen tevékenykedő “adósságmentő” vállalkozások működése.

Szintén jelentős fogyasztói kockázata van a nemfizetéshez kapcsolódó behajtási, végrehajtási eljárások jelenlegi gyakorlatának, amelyek során az adós érdeke a gyors és alacsony költségű behajtás lenne. A gyors fedezetértékesítés a mai ingatlanpiaci helyzetben viszont tartós akadályokba ütközik, s az eljárás költségei magasak. A PSZÁF a jelentésben a végrehajtáshoz, követeléskezeléshez kapcsolódó rendellenességek kezelésére szükségesnek tartja a végrehajtási törvény módosítását, s a követeléskezelés fogyasztóvédelmi szempontú szabályozását.

Az év első hat hónapjában a lakossági hitelezés árazása továbbra sem tekinthető átláthatónak. A PSZÁF álláspontja szerint a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású lakossági hiteltermékek széles körű megjelenésével és elterjedésével csökkenhet az ügyfelek kiszolgáltatottsága és kockázata. A PSZÁF a korábbi hónapokban már megfogalmazottakhoz hasonlóan továbbra is ösztönzi és támogatja a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású termékek elterjesztését.
A biztosítóknál továbbra is jelentősek a unit-linked biztosításokhoz kapcsolódó fogyasztói problémák. A PSZÁF kialakította a unit-linked típusú életbiztosítási termékek átláthatóságát jelentősen növelő teljes költség mutató (TKM) továbbfejlesztésére vonatkozóan koncepcionális javaslatait.

A tőkepiacon egyre inkább teret nyernek az internetes kereskedési platformok. Az ezeken elérhető termékek jelentős része komplex, magas kockázatú, amelyek fedezeti és spekulatív célra egyaránt alkalmasak. A magas piaci kockázat következtében az ügyfél igen rövid időtartamon belül akár a teljes befektetett tőkéjét is elveszítheti. A kockázatok és a szükséges kereskedési technikák összetettsége miatt az átlagos pénzügyi ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező lakossági ügyfeleknek aggályos, kifejezetten veszélyes az ilyen termék spekulációs célú igénybevétele.

A nyugdíjpénztáraknál és a nyugdíjcélú megtakarítások piacán szükséges az öngondoskodás és a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások szerepének felértékelődése, a fogyasztói hozzáállás formálása. Egy megfelelően kialakított támogatási, adózási rendszernek a szektor- és termék-semlegesség mellett hosszú távon kiszámíthatónak, tervezhetőnek, egységesnek kell lennie ahhoz, hogy a megtakarítási piac bővülését hatékonyan támogathassa.

A jelentés beszámol a PSZÁF kiemelt jelentőségű fogyasztóvédelmi vizsgálatairól, ismerteti fogyasztóvédelmi szerepkörének új típusú eszközeit: a közérdekű kereseteket, a Pénzügyi Békéltető Testület felállását, illetve a pénzügyi kultúra fejlesztése és az ügyfelek tájékoztatása kapcsán az internetes termékválasztó programok körének bővítését, valamint a Civil Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Hálózat működtetését.