Magyarország a kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci folyamatok ellenére megőrizte pénzügyi stabilitását, de kockázatokat jelent a magas külső és állami eladósodottság és a várhatóan lassú növekedés - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott négyes cikkely szerinti, éves országjelentésében.

Az elemzés szerint további deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél teljesítéséhez. A washingtoni székhelyű szervezet előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termék az idén várhatóan stagnál, míg jövőre 1,2 százalékkal bővül.

Egyre nagyobb mértékben, és egyre gyakrabban és kiszámíthatatlan módon avatkozik bele az állam a gazdaság működésébe, ami egyes állami intézmények gyengítésével párhuzamosan rontja a befektetői környezetet és aláássa a kilábalás lehetőségét.

Mint írják, 2014-től a belső fogyasztás enyhe bővülése hozhat némi növekedést, de Magyarország potenciális növekedési üteme az elkövetkező két évben 0-0,5 százalék között lesz. Megjegyzik: elsősorban a gyenge minőségű gazdaságpolitika, az alacsony munkaerő-piaci aktivitás, valamint a gyenge befektetői klíma lassítja középtávon a növekedést. - A vártnál kedvezőbben alakulhat a magyar gazdaság helyzete, amennyiben a tartósan fennmaradó tőkebeáramlás a forint erősödéséhez és mérlegjavuláshoz vezethet, ami erősítheti a belső keresletet - fogalmaz a washingtoni székhelyű pénzügyi szervezet. 

Az IMF szerint az államadósság GDP-arányos szintje középtávon a jelenlegi, 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami - a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére - 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél. A szervezet szakértői szerint 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ami lehetővé tenné az adósság határozott csökkentését.

 A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyezték, hogy a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris kondícióinak lazítását. A csökkenő infláció azonban nem kellően lehorgonyzott, így körültekintő jegybanki magatartásra vallana egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, "különösen amikor a hitelezés csatornái sérültek". Az ingatag piaci környezetben az alacsony alapkamatszint a forint leértékelődéséhez vezethet és a magas devizaeladósodottság miatt a pénzügyi rendszer stabilitását kockáztatja.