Az erőfeszítések azonban látszanak, s elsősorban a közmunka program kiterjesztésére, mint csodafegyverre alapoznak. A segélyek megvonására apellálva már az idén több tízezerrel növelik a közmunkában foglalkoztathatók körét, azaz lehet, hogy 2018-ra mégiscsak meglesz az egymillió munkahely, csak éppen betöltve nem lesz. Az agráriumban dolgozók után fizetendő munkáltatói járulék - százezer forintos keresetig történő - 14,5 százalékos tervezett csökkentésétől azt remélik, hogy tízezrekkel nő a földeken legálisan dolgozók száma, a munkaadók bejelentik az idénymunkásaikat is.
Nem lesz nullszaldó
A kormány dicséretére válik ugyanakkor, hogy a költségvetés ügyeiben továbbra sem enged a vasszigorból. Az államháztartás hiánya 2018-ra a tervek szerint 1,6 százalékra mérséklődik a hazai össztermék (GDP) arányában. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormány saját prognózisa szerint sem fogja teljesíteni a 2018-as esztendőre vállalt nullszaldót, de ezen semmilyen csodálkoznivaló sincs, hiszen
választási évben a kiadások növelésével szoktak voksokban mérhető népszerűségnövelő intézkedéseket hozni.
A gazdasági növekedést az exportpiacaink mellett az egyre bővülő hazai fogyasztás húzza, a lakosság vásárlásai például éves szinten 3 százalék körüli ütemben nőnek, aminek hátterében a reáljövedelmek bővülése áll, olyan egyszeri tényezőkkel megsegítve, mint a bankok által tisztességtelenül beszedett, s most a devizahiteleseknek visszajuttatandó százmilliárdok fogyasztást elősegítő hatása.
|
Azt remélik, tízezrekkel nő majd a földeken legálisan dolgozók száma
Teknős Miklós |
A kormány az eddigi, 2,5 százalékos idei GDP-bővülési várakozását jelentősen, 3,1 százalékra javította. Jövőre várnak egy kisebb megtorpanást, amit egy 2,5 százalékos növekedés testesít meg, de utána, ahogy az új uniós költségvetési ciklusban lehívható támogatások dömpingje elérkezik, ismét három százalék körüli növekedéssel jellemezhető évek következnek. A részben állami források felhasználásával meghirdetett gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program is segít ebben, a terv szerint 2018-ra minden megyei jogú várost el kell érnie egy legalább kétszer kétsávos autóútnak. Kedvező hír, hogy a kibocsátási rés gyorsan zárul, ami magyarul azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye kezdi megközelíteni a meglévő kapacitásait.
Erős gazdaság, erős forint
Erős gazdasághoz erős forint dukál: e szerint a 2015-re 304,7 forintos euróárfolyamot tekinthetünk irányadónak, de a következő három évre is 303,7 forintos kurzus szerepel a megfelelő rubrikákban. Hogy az erős forint mennyire rontja majd Magyarország versenyképességi pozícióit, az előre nem látható, de hogy az exportra termelő vállalatok helyzetét nem segíti, az garantált. Segíti viszont az államadóssági mutató lefaragását, hiszen a devizahitelezés kivezetésével és az újabb devizakötvények kibocsátásának kerülésével a magyar államadósságon belül folyamatosan csökken a dollárban és euróban nyilvántartott követelések aránya.
Ez jelenleg 45 százalék környékén mozog. Ahogy csökken a devizaarány, úgy mérséklődik az ország sérülékenysége – mint ismert, a hitelminősítőknek gyakorlatilag a magas adósságráta és annak erős árfolyamfüggősége jelenti a legnagyobb kifogást, döntően erre hivatkozva halogatják Magyarország adósbesorolásának javítását, kiemelését a bóvli kategóriából. Az államadósság csökkenésében az erős forint mellett a költségvetés hiányának hazai forrásokból történő finanszírozása is szerepet játszik.
Itt a lakosság fokozott állampapír-vásárlási aktivitását kell kiemelni, amit – paradox módon – a brókerbotrányok okozta bizalmatlanság tovább erősít.
Mindez azt eredményezi, hogy a GDP-arányos bruttó adósságunk két százalékpontos lépcsőkben csökken, 2018-ra elérve a 68,9 százalékot. Ezzel, valamint a magas hozamú régebbi kötvények kifutásával párhuzamosan a kamatkiadások is csökkennek, GDP-arányosan az idei 3,6 százalékról egészen 2,9 százalékig. Az évi ezermilliárd forintot meghaladó kamatteherrel azonban sokáig együtt kell még élni.
A konvergenciaprogramból kiderül, hogy a privatizáció folytatódik, nem utolsósorban az államosított bankok eladásával, amire kötelezettséget vállalt a kormány. Az idei költségvetésben e címen szereplő 169 milliárd forintos tétel rejtélye nem oldódott meg, noha azt még a kormány kritizálásától látványosan ódzkodó Költségvetési Tanács is szóvá tette. Nem tudják viszont egységesen rendezni a mesterségesen felduzzasztott közszféra dolgozóinak bérét. Csak a már bejelentett emelésekre számíthatnak a „kivételezetett” csoportok, így a rendvédelmi dolgozók, a pedagógusok. Az ügyfélkapcsolati munkát ellátó kormányhivatalnok számára 2016-tól jön az életpályamodell, s ami ennél jóval fontosabb: a béremelés.
