galéria megtekintése

A számok csinosak, ami mögöttük van már nem

A tavalyi GDP növekedést 2,9 százalékra, míg az ideit 2,3 százalékra teszi a Pénzügykutató Zrt., s bár a tendencia nem éppen kedvező, ám a főbb számok alapján egészséges gazdaságot tud felmutatni Magyarország – magyarázta a társaság idei évre szóló előrejelzését Várhegyi Éva, a társaság tudományos tanácsadója. A nyers számok a jelenlegi világgazdasági környezetben egyébként igencsak tisztes teljesítménynek mondható.

Ha a számok mögé nézünk, akkor viszont szinte minden maghatározó mutató mögött kedvezőtlen folyamatok húzódnak meg. Így az adatok ellenére összességében roppant borúlátó a magyar gazdaság teljesítményét illetően a szervezet. Egyértelmű álláspontja a Pénzügykutatónak, hogy a gazdaság növekedései üteme az idén számottevő mértékben lassul. A bővülés az elmúlt évben főként az élénkülő fogyasztásnak és a tetemes exporttöbbletnek volt köszönhető. Idén is ezt jelzi előre a Pénzügykutató, ám a beruházások üteme olyannyira visszaesik, hogy a tavalyihoz képest már 3 százalékos zsugorodást vetítenek előre, s lényegében ezt a változást teszi „felelőssé" a Pénzügykutató a GDP növekedés ütemének markáns mérséklődéséért.

Ez azért is rendkívül szomorú, mert már 2015 sem mutatott túl szépen, miután a csupán 0,6 százalékos előrelépés történt. Ráadásul egyetlen termelő ágazatban sem mértek bővülést. A gond az is - véli Várhegyi Éva -, hogy a vállalati szektor sem nagyon hajt végre megfelelő arányú beruházást – ellenben a megtakarításait jelentősen növelte –, ám még a magánszektor fejlesztéseit a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes növekedési hitelprogramja sem tudta érdemben fellendíteni, és ez az új hitelösztönző programjaitól sem várható.

 

Az idei növekedést alapvetően a fogyasztás bővülése és az export hajtja majd. Alapvető probléma azonban, hogy a fejlődést főként a foglalkoztatás bővülése idézi elő, ellenben a gazdaság termelékenysége nem nagyon javul – véli a társaság. Ez a szerkezetváltozás a lehető legrosszabb irányú – vélte Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa.

Az azonban mindenképpen kedvező változás, hogy a mérséklődő államháztartási hiány és adósság, a devizahitelek forintosítása miatt csökkenő külső sérülékenység, valamint a stabil többletet mutató külső pozíció lehetővé teszi majd, hogy az ország kikerüljön a befektetésre nem ajánlott besorolásból, azaz a bóvli kategóriából. Bár – jegyzi meg a Pénzügykutató anyaga – itt sem felhőtlen a helyzet, mert a kormány központosító és diszkriminatív versenykorlátozó intézkedései, e mellett a jegybank átláthatatlan ügyei nem segítik az ország hitelminősítői megítélését, s a versenyképességet is rontják.

Ez a helyzet eredményezi azt, hogy Magyarország a költségvetési fegyelem mintaországa igyekszik lenni. A GDP arányos államadósság például a Pénzügykutató prognózisa szerint a tavalyi 75,3 százalékról 74,4 százalékra mérséklődik. Az uniós források elnyeréséhez ez elengedhetetlen, a kabinet pedig a gazdaság növelésében egyre inkább csak ezekre a pénzekre támaszkodhat - az itt lévő feldolgozóipari beruházások, elsősorban az autóipar teljesítménye mellett.

A kormányzati magatartás ugyanis elriasztja a fejlődésnek erős alapját adó külföldi és hazai befektetéseket. Ha ez a tendencia felerősödik, akkor ördögi körbe kerülhet a magyar gazdaság. Arról nem beszélve, hogy 2020-tól az uniós források elapadásával számol a piac.

Várhegyi Éva szerint addig, a közösségi pénzekre támaszkodva azért a GDP növekedés 2-3 százalék között tartható, ám nagy kérdés, hogy azt követően ez hogyan alakul. Ezzel kapcsolatban egyébként Lázár János, a közelmúltban egy konferencián hangsúlyozta, hogy a magyar vállalkozások versenyképességét 2020-ig meg kell teremteni, s le kell kapcsolni a kis- és közepes vállalkozásokat a lélegeztetőgépről, az olcsó állami és uniós forrásokról, mert nem lehet látni négy év múlva mi történik, ám nagyon valószínű, hogy ezek a pénzek elapadnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető