alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Kritikus helyzetben a devizahitelesek

Egyre több devizahiteles kerül kilátástalan helyzetbe, október végén már 144 ezren nem tudták törleszteni adósságukat. A továbbra sem működő Nemzeti Eszközkezelőt már háromezren hívták segítségért, miközben a bankok jelenleg is újabb több ezer ingatlan árverését készítik elő.

MTI| 2012. január 26. |8 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Gaspar | 2012. január 27. | 13:11:56

Fölösleges folyamatosan előásni ezt a témát.
Egy olyan országnek, amelynek arra sincs pénze, hogy a munkanélkülieknek elfogadható ellátást biztosítson, nyilván arra sem soha elegendő forrása, hogy érdemi segítséget nyújtson ennyi devizahitelesnek.

uborka sanyi | 2012. január 27. | 11:55:43

Már decemberben megkötötték a megállapodást a bankszövetséggel,de csak áprilisban indul a dolog. Négy hónap alatt sok tízezer hitel fog bedőlni,különös tekintettel a 250-es chf-re.
Az alkotmányt egy hétvége alatt módosítják ötször, egy ilyen törvényt meg nem tudnak egy hónap alatt megcsinálni.
Decemberben nem azokat a törvényeket kellett volna csinálni,amiket most visszavonat az EU és a forint elszállt tőlük,hanem tényleg fontos dolgokkal kellett volna foglalkozni.
De hát racionális gondolkodást elvárni ebben a nyomorék országban...

lbl78 | 2012. január 27. | 11:06:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

langede | 2012. január 26. | 21:58:20

Egy árva forintot sem szabad erre áldozni az államnak. Ki mint vet úgy arat. Nem értem miért "végzetes" kiköltözni. Én albérletbe lakom. Volt hogy kisebbe költöztem mert nem ment jól. Most jobbat bérlek. Költöztem már elégszer. Nagy ügy. Az államnak egy törvényt kell meghozni: a bank nem követelhet többet mint a fedezetnek felajánlott ingatlan amit mellesleg a bank értékbecsült. Ennyi. Kulcsot bevinni a bankba és viszontlátás. Mindájárt más a helyzet. Viszza-bérlés meg eszközkezelő. Marhaság. Aki nem tudja fizetni a hitelt az bérleti díjat sem fog fizetni. Ha nem fizet akkor mi lesz? Az eszközkezelő kilakoltatja a "bérlőt" vagy önkormányzati szoclakássá minősül le ahol mélyen a piaci ár alatt lehet majd bérelni? Ha ez így lesz akkor a sorba én is beállok.(én sem akarok piaci árat fizetni)

ezredes35 | 2012. január 26. | 20:17:45

144 ezer x 2,5 = 360 ezer magyar állampolgár kerülhet
röviden az utcára, de lehet ez a szám több is.
Hol van ekkora hajléktalan szálló?

FIROBÉ | 2012. január 26. | 12:45:56

A devizahiteleseknek csak az a reménye, hogy Orbánt, Matolcsyt elzavarják, s minden helyre áll. Már most, azzal, hogy Orbánt eltántorították a baromságától mindjárt javulni kezdett a helyzetük. Bajnai idejében ez miért nem volt gond számukra?

cirmuli | 2012. január 26. | 12:44:03

Végtörlesztettem. Azon szerencsések egyike vagyok, aki ezt múlt időben mondhatja. Az elmúlt 3 hónap azonban kegyetlen tortúra volt. Amikor novemberben jeleztem, hogy banki hitelből szeretnék végtörleszteni a bank kedvesen állt hozzá, felvette az adatokat és még "kamatkedvezményt" is kaptam. Nagyon örültünk. December 16-ra volt időpont közjegyzőhöz, délelőtt hívtam a bankot, hogy hová is kell mennünk...ekkor jött az első pofon: nem készült el a szerződés, és már csak január 9 után lesz újra közjegyző. Bementem a bankba, hogy most mi van..."Semmi gond, készül a szerződés, csak nagyon sok volt". Január első hetében megint bementem, hogy mi a helyzet,..."Semmi gond, készül a szerződés, hamarosan telefonálunk". Január 12-én jött a második pofon: Nagggyon sajnálják, de nem kapunk hitelt, indoklás nuku. Kiborulás, kapkodás és rohangálás. Persze már senki nem ad, illetve ha adna se lenne meg január végéig. Családi erőforrások mozgósítva és minden tartalék felélve...összejött a pénz. Január 18-án pénz befizetve, bank leemel, megígérték, hogy három munkanap és "tiszták leszünk". Január 26-án megkapjuk a bank levelét: január 17-én írták meg, 23-án adták postára, hogy ha január 31-ig nem fizetünk, akkor így jártunk. Én elhiszem, hogy nem akarták a bankok a végtörlesztést, de ennyire nyilvánvalóan ellene dolgozni mélységesen etikátlan dolog. A bank neve: MAGYAR Külkereskedelmi Bank. Akkor egy külfölditől mit is várhatna az ember. Egyébként az összes pénzt a náluk levő családi számlákról

Gallicus | 2012. január 26. | 12:43:28

A helyzet az itt vázolnál is sokkal rosszabb. A tájékoztatás csak azokról szól, akik 90 napnál régebben nem tudnak fizetni. Azok akik éppen most buknak be, vagy rövidesen bekövetkezik ez az állapot a teljes hiteles állomány több mint felét teszik ki. Néhány kormányzati lépéssel jelentősen enyhíteni lehetett volna a helyzeten. Pl. a Hitelintézeti törvényben módosítani kellett volna már évekkel ezelőtt azt a passzust, amely lehetővé tette a bankok számára az egyoldalú szerződésmódosítást. Másik ilyen lépés lehetne, hogy törvényben kellene kötelezni a bankokat, hogy vegyék tulajdonukba az ingatlanokat és államilag szabott áron adják bérbe a benne lakóknak. De megoldás lehetett volna egy állami kereskedelmi bank létrehozása is, amely felvásárolta volna a bedőlt hitelesek tartozását a bankoktól 30-40%-os áron és maga adta volna bérbe az ingatlanokat. Egy ilyen bankot többek között a magánnyugdíjpénztáraktól megszerzett tőke töredékéből fel lehetett volna állítani.
De mindezeket megelőzően közérdekű keresetet kellett volna indítani a bankok ellen. Bizonyára megállapítható lenne egyetemleges felelősségük a kialkult helyzetért. Hogy bedőlne néhány bank? Na és. Jobb ha a felelőtlen haszonszerzés miatt milliók kerülnek utcára, reménytelen helyzetbe. A kormány amit eddig tett az egyik sem megoldás a nagy többségnek.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly október végén 144 382 lakossági jelzáloghitelesnek volt kilencven napon túl késedelmes hiteltartozása, az 1 246 828 jelzáloghiteles 11,58 százalékának. A 90 napon túl késedelmes hitelek állománya tavaly október végén 983,2 milliárd forint volt, a teljes 7475,4 milliárd forintos lakossági jelzáloghitel-állomány 13,2 százaléka – mondta el Binder István, a felügyelet szóvivője.

A nem teljesítő állomány és ügyletszám emelkedett az előző időszakhoz képest, tavaly szeptember végén ugyanis a 90 napon túl késedelmes ügyletek száma 143 100, a késedelmes követelések állománya pedig 958,6 milliárd forint volt, míg az NPL ráta (a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya) 11,2, illetve 12,8 százalék.

Sok hiteladósnak már csak az a reménye maradt, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) megvásárolja majd az ingatlanát, és bérlőként benne maradhat. A NET december közepe óta élő kék számát ez idáig mintegy háromezren hívták - tájékoztatta Ternyák Edit, a társaság szóvivője az MTI-t. A hívások közel negyede a fővárosból érkezik, Pest megyéből a hívások 15 százalékát indították. A hívások mintegy hét százaléka érkezik Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, illetve Baranya megyéből, hozzávetőleg öt százalék pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. A többi megyéből az arány nem éri el az öt százalékot.

Elmondta: a kék számon az eszközkezelő munkatársai általános tájékoztatást adnak a törvényben foglalt jogosultsági feltételekről. Azok, akiknek az ingatlanát a hitelező pénzügyi intézmény kényszerértékesítésre jelölte ki, a bankfiókban személyre szabott tájékoztatást is kaphatnak. A NET-programba kerülés első feltétele, hogy a hitelező az ingatlant árverezésre jelölje ki – közölte a szóvivő.

Az MTI által megkérdezett bankok már megkezdték azon ügyfelek értesítését, akiknek fedezetként szolgáló ingatlanát kényszerértékesítésre jelölték ki; azt a megkérdezettek közül csak az OTP Bank árulta el, hogy ez hány ingatlant érint. Az Erste Bank már elküldte az eszközkezelőnek a hivatalos értesítést, az érintett ügyfelek várhatóan a napokban kapják meg a leveleket. A Budapest Bank (BB) is megkezdte az érintettek értesítését.

A K&H Bank előzetes tájékoztatást küldött arról, hogy a fedezeti ingatlant kényszerintézkedésre jelölte a bank; csak azok az ügyfelek kaptak a NET vonatkozásában is tájékoztatást, akik esetében a banknál rendelkezésre álló adatok alapján a törvényi peremfeltételeknek megfelel az ügylet és az ingatlan, ez azonban még nem jelenti, hogy az érintettek valóban meg fognak felelni minden törvényi feltételnek. Azt, hogy a K&H-nál hány ügylet felel meg a NET-konstrukcióba való bevonás feltételeinek, illetve hány ingatlan eszközkezelőnek való értékesítését támogatják, egyelőre nem lehet tudni.

A hitelezőknek minden negyedév 15. napjáig ki kell jelölniük azon fedezeti ingatlanokat, amelyek kényszerértékesítését kezdeményezhetik, 2012 első negyedévében ez a teljes 90 napon túli hátralékos állomány három százaléka lehet. Az OTP és az OTP Faktoring együttesen 957 darab ingatlant jelentett a felügyeletnek, a hitelek adósait, illetve jelzálog-kötelezettjeit a PSZÁF-jelentéssel egyidejűleg értesítette a bank, illetve az OTP Faktoring a kényszerértékesítésre jelölésről is tájékoztatja az ügyfelet.

Az OTP hangsúlyozta: egy soklépcsős adósvédelmi folyamat hivatott megakadályozni, hogy végrehajtás alá kerüljön a fedezetet jelentő ingatlan. Azok az ügyfelek kerülnek ilyen helyzetbe, akik nem működnek együtt a bankkal a fizetési nehézségek megoldásában. A végrehajtási eljárást megelőzően számos lehetőség van a bank adósvédelmi programjának keretében – a konkrét élethelyzethez igazítva – a törlesztési kötelezettség átmeneti csökkentésére.

Ha a banki eszközök nem elegendőek, az OTP a felmondást követően saját work out szervezetének (OTP Faktoring) adja el a hitelt, ahol ugyancsak lehetőség van fizetési megállapodás megkötésére, és egyéb eszközök alkalmazására is, mint például az ingatlan közös értékesítése, kisebb (alacsonyabb értékű) ingatlanra történő cseréje, a követelés fejében való átadása, majd visszabérlése. Amennyiben az előző megoldások egyike sem realizálható, illetve az adós nem működik együtt, a követelés érvényesítése érdekében a végrehajtási eljárás megindítása marad a járható út.

A BB-nél a végrehajtás alá kerülő ügyfelek kiválasztásánál egyik fő szempont a fizetési késedelem mértéke, azaz, hogy hány hónapja nem tesz eleget szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének az ügyfél. A fizetési nehézséggel küzdő ügyfelek számos fizetési könnyítést vehetnek igénybe, amelyek közé többek között az áthidaló kölcsön nyújtása, a tőkefizetési moratórium, a futamidő hosszabbítása vagy a törlesztőrészletek fizetésének időleges halasztása is beletartoznak, végső esetben pedig az ingatlan közös értékesítése is lehetséges. Az, hogy egy ingatlan végrehajtás alá kerüljön, a BB-nél is hosszú folyamat eredménye, azoknál az ügyfeleknél fordulhat elő, akik semmilyen módon nem működnek együtt a bankkal.