Pénztárgép-ügy: módosulhat a rendelet

Az ellenőrzések nyolcvan százalékában találtak manipulált pénztárgépeket az adóellenőrök a múltban – mondta lapunknak Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára, aki szerint a napokban döntés születhet arról, módosítják-e az átállásról szóló jogszabályt. Az átállás idén húszmilliárdba kerül a magyar államnak, de a bevételek ennél magasabbak lesznek.

− A vonatkozó miniszteri rendelet betűi szerint az átállás első szakaszában érintett pénztárgépeket augusztus 31-ig lehetett üzemeltetni. Vagyis több tízezer ilyen gépet használó vállalkozás működik jogszerűtlenül?

− Ha a teljes jogszabályi környezetből kiragadva, kizárólag az ön által idézett rendeletet tekintjük, mondhatnánk, hogy azon kiskasszás üzemeltetők, akik nem az új előírásoknak megfelelő pénztárgéppel teljesítik nyugtaadási kötelezettségüket, jogszerűtlen állapotban vannak. Ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy a mulasztási bírság kiszabását megelőzően minden esetben mérlegelnie kell az adóhatóságnak. Ezért, ahogy arról a múlt héten tájékoztattunk is, senkit nem érhet joghátrány, ha a piaci elégtelenségek miatt nem jutott az előírt határidőig géphez. Megvizsgáljuk azt is, miként tudnánk magasabb, akár jogszabályi szinten is megnyugtatni a pénztárgépcserére kötelezetteket ezzel kapcsolatban. A döntés napokon belül megszülethet.

− Több cég hirdet még engedéllyel nem rendelkező gépeket is a honlapján. Szeptember másodikán az AltCash nevű cég is árulta a régi gépeit (honlapjuk szerint legalábbis), amelynek a gyártáshoz most adott harmincmillió forint támogatást a tárca – az alacsony fogyasztói árért cserébe.

− Jelenleg öt forgalmazó értékesíthet online kapcsolatra képes pénztárgépet. Csak az a pénztárgép alkalmas, amelyet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) engedélyezett. Ennek megfelelően folyamatosan felhívjuk a pénztárgépcserével érintettek figyelmét, hogy a megrendelést, előlegfizetést megelőzően saját érdekükben győződjenek meg arról, hogy az értékesítő által ajánlott pénztárgépet az MKEH valóban engedélyezte. A pénztárgépek engedély nélküli forgalmazása esetén az adóhivatal lép fel, ilyen esetben a bírság összege a 10 millió forintot is elérheti. Fontos megjegyezni azonban, hogy az átállás utolsó üteme 2014. december 31-re esik, mivel azok a vállalkozások, amelyek önkéntes alapon használnak pénztárgépet, a régi gépüket 2015. január 1-jéig üzemeltethetik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett gépek ezen időpontig forgalmazhatók. Az engedéllyel nem rendelkező pénztárgép hirdetése valójában nem ütközik jogszabályba, igazán aggályos és büntethető az lenne, ha ilyen gépet azzal az ígérettel értékesítenének a forgalmazók, hogy az megfelel az online adatkapcsolatra képes gépekre vonatkozó szabályoknak.

− A gyártók, forgalmazók állami támogatása nem veti fel a tiltott állami támogatás, a piacbefolyásolás kérdését?

− Sem jogi, sem közgazdasági értelemben nincs szó ilyesmiről. A nemzetgazdasági tárca sosem titkolta, hogy a zökkenőmentes folyamathoz kiemelt figyelmet kell fordítani az átállás költségeinek csökkentésére is. Ezért döntött a kormány például a „kisboltosok” gépenkénti ötvenezer forintos támogatásáról, és ugyanezért ajánlott a szaktárca valamennyi, már engedéllyel rendelkező forgalmazó részére támogatást a gyártás elősegítése érdekében, de azonos feltételek mellett. Ez a teljes gyártási költséghez képest minimális. Az AltCash az állami támogatás fejében legfeljebb százezer forint nettó eladási áron értékesít meghatározott számú pénztárgépet. A jövőben új forgalmazókkal is meg szeretnénk állapodni, a pozitív visszajelzésekre várunk. Rajtunk nem fog múlni.

− A Gazdasági Versenyhivatal decemberben figyelmeztetett: aggályos, hogy egy lépcsőben, rövid határidővel kívánják átállítani a piacot, s a súlyos versenyjogi problémák mellett alternatív javaslatokat is megfogalmaztak. Milyen intézkedéseket tett a tárca ezután?

− A GVH javaslatát követően télen széles körű szakmai-társadalmi egyeztetéssorozatot indítottunk, felmértük a fejlesztések, a gyártás, a hatósági engedélyezés és az üzembe helyezés időigényét. A rendszer újdonsága miatt, illetve azért, hogy legyen kellő idő, az egyeztetések eredményeként kétlépcsős türelmi időszakot határoztunk meg. A szűk határidő árfelhajtó hatása ellen számos eszközzel felléptünk, ma az árak a határidő közeledtével egyre lejjebb mennek.

− Milyen módon tudnak (mobiladat-) szolgáltatót váltani a pénztárgép-tulajdonosok?

− A jogszabályok szerint valamennyi belföldi szolgáltató hálózatát használni képes, roamingra alkalmas SIM kártyák kerülnek a pénztárgépekbe. Jól látszik, hogy egyforma áron kínálják a szolgáltatók az adatkapcsolatot, így egyelőre nem valószínűsíthető igény a szolgáltatóváltásra. De a szolgáltatókat folyamatosan figyelemmel kísérjük, és szükség esetén lépünk.

− A beégetett SIM csip mint előírás azt jelenti, hogy a vezetékes vagy a hagyományos SIM kártyás mobilinternet a tárca szerint nem elég biztonságos?

− Az online pénztárgép legfontosabb egysége az adóügyi ellenőrző egység, amely tulajdonképpen a „fekete doboz”. Ez egy kisebb mobiltelefon méretű egység, amelybe a gyártó beépíti a zavartalan kommunikációt biztosító mobil-adatkommunikációs egységet, majd így, bonthatatlanul kerül a pénztárgépbe. Ezáltal az elektronikus adattároló és a mobil-adatkommunikációs egység egy olyan zárt rendszert alkot, amely rögzíti és tárolja a pénztárgéppel előállított adóügyi bizonylatok adatait, illetve az egyéb, a pénztárgép működésével összefüggő adatokat. De biztosítja is a pénztárgép és a NAV szervere közötti kommunikációt. Alapvető követelmény volt, hogy annak adattartalmát ne lehessen törölni, módosítani, meghibásodás esetén csak cserélni szabad, és elévülésig meg kell őrizni. Ez különösen fontos, ha belegondolunk, hogy korábban az ellenőrzések nyolcvan százalékában bukkantak manipulált pénztárgépre az adóhatóság emberei.

− Tarthatónak tekinti az átállás végső határidejeként a december 31-i időpontot?

− A minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a folyamatot, a kezdeti nehézségek után a gyártóktól és a forgalmazóktól származó információk alapján bízunk abban, hogy tartható lesz a végső határidő.

− Mennyibe fog kerülni az államnak a teljes átállás?

− Az adóhatóságnál végzett fejlesztés, illetve az állami támogatás közel húszmilliárd forintos kiadást jelenthet. Az új rendszer bevezetése miatti többletbevételek azonban már az idei költségvetésben meg fognak jelenni, így a kiadások már ebben az évben megtérülhetnek.

Pankucsi Zoltán szerint előbb mérlegel, csak aztán büntet a NAV
Pankucsi Zoltán szerint előbb mérlegel, csak aztán büntet a NAV
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.