Pénzkimentés: népszerű a svájci recept
Sok hazai nagyvállalat fizet Svájcban adót. Legális módszer, a morális minősítéshez jó tudni, hogy van olyan cég is, amelyik nálunk ügyeskedik.
Közel hárommilliárd forintot spórolt meg a legnagyobb hazai kiskereskedelmi lánc, a Tesco a magyar költségvetésnek kifizetendő összegből azzal, hogy 160 milliárd forintját kihelyezte a svájci fiókvállalatához, ahol a magas magyar adómérték helyett mindössze 1,5 százaléknyi nyereségadót kellett fizetnie – írta meg szakszervezeti források alapján a Magyar Idők. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elemeztette a Tesco könyvelését, eszerint 2005 és 2013 között összesen 41,7 milliárd forinttal több maradt a brit multi zsebében. Ám Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke megjegyzi: a cég mindeközben sem a béreken, sem a munkakörülményeken nem javított érdemben. 2015-ben a Tesco 13,7 milliárdos eredményt ért el, a munkavállalók száma 2,8 százalékkal csökkent, a fizikai munkások bérfejlesztésére mindössze 2,5 milliárd forintot fordított a cég.
|
A pénz útja?
Luke MacGregor / Reuters |
A Tescóhoz közel álló forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a svájci fiókvállalathoz történő kihelyezések már befejeződtek, azok 2015 novemberéig tartottak. Az áruházlánc hivatalosan nem reagált a kormánypárti napilap állításaira. A svájci fióktelepet 2005-ben hozták létre, hivatalosan a többi Tescónak fizetnek onnan hiteleket. A különféle devizák – cseh korona, brit font, euró – árfolyamkockázatának ellentételezésére a Tesco határidős devizaügyleteket kötött. Igaz, ebből nem származott jelentős eredmény. Ugyanakkor tárgyévben a Tesco átrendezte a hitelportfólióját, és az ebből adódó árfolyamnyereségből 10 milliárd forint körüli haszna is származott. A lapunknak névtelenül nyilatkozó adójogász szerint a Tesco – Magyar Időkben is vázolt – megoldása legális adóoptimalizálásnak tekinthető.
A nagy nemzetközi cégek gyakran élnek is azzal, hogy a vállalatcsoport bizonyos bevételeit, jövedelmét ott mutassák ki, oda csoportosítsák, ahol viszonylag kicsi az adóteher. A Népszabadság információi szerint hasonló megoldásokat, bár eltérő mértékben, de több kiskereskedelmi hálózat is alkalmaz. Lapunk évekkel ezelőtt erre utaló jelként tárta fel, hogy a CBA svájci cégeket alapított. Akkor a társaság külföldi terjeszkedésének előkészítésével indokolta a svájci entitások létét. A hálózatból azóta sem lett multinacionális cég.
A Tesco megoldása, nevezetesen, hogy svájci egységénél tüntet fel óriá-si összegű készpénzt, arra utal, hogy úgynevezett cash-poolként funkcionál a svájci egység. A cash-pool azt jelenti, hogy egy vállalatcsoport a csoporttagok nap végi, banki számlán levő pénzállományát, egyenlegét úgy alakítja, hogy a pénzforgalomhoz kötődő költségeket minimalizálja.
A magyar kormány persze nem minden piaci szereplővel kapcsolatban finnyás, ha adóoptimalizációról van szó. Sokkal megértőbbek, ha a barátaikról van szó, mint a kereskedelmi láncok esetében. A magát ma már csak de facto nemzeti légitársaságnak nevező Wizz Air évek óta Svájcban adózik a nyeresége után, társasági adót a magyar államnak nem is fizet. Bérjárulékokat persze igen, de e területen is optimalizálnak, ha szükséges, például külföldi munkaerővel. Ennek ellenére a kormány épp most fog adni a cégnek 1-1,3 milliárd forintot a balkáni járatok üzemeltetésére, és számos kormányzati utazáshoz is a cég repülőit veszik igénybe.
Adóparadicsom ország
Magyarország is lehet adóparadicsom. A General Electric a kormány stratégiai partnereként – ettől a cégtől vette meg a kormány a Budapest Bankot – tavaly mintegy négyezer milliárd forintját hozta Svájcból Magyarországra. Egy bonyolult tranz-akció-sorozatnak köszönhetően elérték, hogy mintegy 1,3 százalékos kulccsal adózzák le ezt az összeget, így éppenséggel Magyarország lett az adóparadicsom.
