galéria megtekintése

A magyarok szeretik az offshore-t, és simán meg is ússzák

2 komment


Varga G. Gábor

Az, hogy az offshore-botrány által megismert Mossack Fonseca alig volt aktív Magyarországon, nem jelenti azt, hogy ne virágozna az offshore-biznisz. Pedig nemcsak céget, de strómant, dugi bankszámlát és akár állampolgárságot is lehet vásárolni. A törvényesség határait súroló megoldásokat hirdetik is. Tehetik, mert a magyar állam egyelőre csak elméletben lép fel az offshore ellen.

Strómanok, dugi bankszámlák, adóelkerülési tanácsok vagy épp második állampolgárság – ezek a nemzetközi offshore-hálózatok fő árucikkei. Bár a nemzetközi botrány által megismert Mossack Fonseca iroda mintegy 320 ezer bejegyzett cégéből alig háromszáz lehet magyar, más hálózatok magyar leágazásai ezrével alapítanak offshore cégeket. Bár az átlagember azt hiheti, hogy ezeket a vállalkozásokat szinte titokban, ügyvédi irodákban alapítják, a sok esetben a törvényesség határait is súroló szolgáltatásokat valójában internetes és újsághirdetésben kínálják. Sokszor személyes jelenlétre sincs szükség az alapításhoz. Az üzletember vásárol, majd a pakkot megkapja postán. Azaz anélkül alapíthat külföldi társaságot – amely vélhetően egy magyar vállalkozás tulajdonosa lesz –, hogy ténylegesen azonosították volna.

Offshore ellen demonstrálók Brüsszelben, az Európai Bizottság épülete előtt
Offshore ellen demonstrálók Brüsszelben, az Európai Bizottság épülete előtt
Yves Herman / Reuters

A magyar piac egyik legnagyobb szereplője, a Laveco a budapesti Ráday utcában működik. Honlapja szerint 40 adóparadicsomban alapítanak céget, nyitnak bankszámlát és értékesítenek második állampolgárságot. A Crystal ­Worldwide honlapján pontos címet ugyan nem ad meg, de 19 adóparadicsomban ajánl cégalapítást. A cégvezetés napi feladataira szakmai igazgatókat is igényelhetünk, vagyis – vélhetően – strómant. Forrásaink szerint eddig ezren felüli offshore céget értékesítettek. Az ­OCRA World­wide, amely a világ egyik legnagyobb szolgáltatója, 37 országban jegyez be cégeket. Magyar weblapja és irodája nincs, de internetes rendelés alapján postai úton is kiszállítanak cégeket. A magát az offshore első magyar szakértőjének nevező JATA Consulting a VII. kerületi Madách Imre utcában működik. Vezetője, Seres Attila Adóparadicsom címen könyvet is kiadott, amit a cég nemes egyszerűséggel a vállalkozók, adószakértők, adórevizorok, törvényhozók bibliájaként aposztrofál. Valamennyi szolgáltatónak tettünk fel kérdéseket e-mailben, firtatva az árakat és a piac nagyságát, s arról is érdeklődtünk, hogy egyes szolgáltatásaik törvényességét illetően merültek-e fel kételyeik. Választ nem kaptunk.

 

Bár az adóregisztrációs eljárás bevezetése, vagy akár az ­offshore kizárása a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból némileg csökkentette az ilyen cégek számát, az átláthatatlanság és a kétes adóoptimalizálás még mindig vonzó. A céginformációs szolgáltatók időről időre közzétett becslései sok ezerre teszik az offshore hátterű magyar cégek számát. A svájci banktitok puhulása és az automatikus adóügyi adatcsere miatt ­mindössze annyi változott, hogy a hagyományos off­shore-helyszínek helyett újak kerültek képbe. A Seychelle-szigetek helyett Szingapúr és Abu-Dzabi vagy éppen Malajzia az új irány.

Az egyik szolgáltató honlapja
Az egyik szolgáltató honlapja
laveco.hu

Az így hirdetett szolgáltatások egyébként nem törvénybe ütközőek, de sok helyütt súrolják a törvényesség határát. A magyar állam persze megtilthatná az ilyen szolgáltatások közvetítését, s rendelkezhetne arról is, hogy az ilyen tulajdonosokat ne jegyezzék be a cégregiszterbe, földhivatali nyilvántartásokba, vagy épp bankszámla-tulajdonosként. Az offshore cégeket egy csapásra lehetetlen helyzetbe hozó szabályok kialakítása azonban senkinek sem érdeke: elég arra gondolni, hogy a magyar letelepedési kötvényeket szintén offshore cégeken keresztül értékesítik.


Nem és nem!

– A Transparency International (TI) nemzetközi és magyar szervezetének is egyértelmű az álláspontja a kérdésben: No offshore! – jelentette ki a Népszabadságnak Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója. A magyar helyzet felemás – véli. A jogszabályokban és az alaptörvényben szerepel ugyanis az offshore tilalma (nemzeti vagyont elvileg, csak átláthatóan működő és átlátható tulajdonosi hátterű szervezetre lehet bízni), ám a kísértésnek az állam sem áll ellent – jelentette ki. A jegybank például egy átláthatatlan hátterű csoportnak kívánja eladni az MKB Bankot.

Vagyis: a jogi szabályokban már meglévő tilalmat az állam önmegtartóztatással átültethetné a gyakorlatba, de ezzel sem tisztulna a kép. Az offshore-tevékenység ugyanis globális probléma. A hatékony fellépést nemzetközi szinten kellene megoldani, s így gyengíteni az offshore intézményét.

Ebből a szempontból előremutató, hogy a Világbank és társintézményei egy új szabályozást terveznek – ennek elkészítése persze hosszabb időt vesz igénybe.

– A vita azonban itthon jelenleg sajnos nem itt tart, hanem arról zajlik, hogy mit keres az alaptörvényben egy idevonatkozó tilalom, ha ezt nem alkalmazzák – jegyezte meg Ligeti Miklós. (Á. A.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.