Az említett épületek azonban csak egy apró szeletét adják annak az igencsak különleges ingatlanmixnek, amellyel az MNB és alapítványai rendelkeznek. Ami viszont a hosszú távú megtérülési esélyeket illeti, korántsem biztos, hogy a közpénzből finanszírozott épületek, villák, irodaházak végső soron nem gyarapítják majd az adófizetők pénzét.
Ahhoz azonban, hogy ezt eldönthessük, érdemes egyenként megvizsgálni a portfólió új elemeit. Névvel erre – a téma átpolitizáltsága okán – egyetlen ingatlanpiaci szakember sem vállalkozott, anonim módon azonban számos olyan szempontot vetettek fel lapunknak, amelyek segítenek annak megítélésben, jó üzlet volt-e megvásárolni a teljesen különböző állapotú, életkorú épületeket. A legújabb ingatlanok – a II. kerületben található Pusztaszeri úti MTA-kutatóközpont, az I. kerületi VízHáz a Döbrentei utcában, a Hatvany–Lónyay-villa, az V. kerületi egykori Iposz-székház, a Vörösmarty téri Kasselik-ház, valamint a balatonakarattyai egykori MÁV-üdülő, a korábban a kecskeméti kórház egységeként működő épület és az attól néhány száz méterre fekvő Hotel Szauna, illetve a tiszaroffi Borbély-kúria – piaci helyzete speciális. Nagy részük olyan kategóriába tartozik, ahol a kereslet és a kínálat igen kicsi, a vevő vagy az eladó alkupozíciója pedig bizonyos esetekben különösen erőssé válhat. Mindez nagyban befolyásolja jövőbeli – és jelenlegi valós forgalmi – értékük és potenciális hozamuk megbecslését is, hívták fel a figyelmet a szakemberek.
Egyértelműen kivétel azonban a Nyugati tér melletti luxusirodaház, az Eiffel Palace. Ez kiváló állapotú ingatlan, amely bár műemlék, így üzemeltetése drágább, mint egy szimpla iroda- vagy üzletházé, technikailag mindent tud, amit a kor megkövetel. Az Eiffel Palace-nak ráadásul erős bérlői köre van, azaz – vélhetően – hosszú távú szerződéseket kötött a partnerekkel, kihasználtsága pedig magas. Befektetési szempontból nemigen lehetett mellényúlni a patinás, Vörösmarty téri Kasselik-házzal és a Kálmán Imre utcai négyemeletes, 615 négyzetméteres volt Iposz-székházzal sem. Elegendő garancia erre csupán elhelyezkedésük, az előbbi épület a belváros turisztikai szempontból is legismertebb központjában, utóbbi a Parlamenttől és a Szabadság tértől is csupán néhány utcányira található.
Más lapra tartozik ugyanakkor egy felújítandó (netán lebontandó) komplexum – ilyen a kecskeméti kórház vagy az egykori MTA-kutatóintézet épülete. Ahhoz ugyanis, hogy ezeket használni, pláne nyereségesen hasznosítani lehessen, olyan pluszbefektetésekre van szükség, amelyek esetleg csak évtizedek múltán térülnek meg.
A csaknem hárommilliárd forintért vásárolt MTA-kutatóközpont esetében annyi biztos: önmagában a 2,5 hektáros telek is bármikor könnyen, jó áron értékesíthető volna. Itt egyébként a tervek szerint rekreációs és oktatási központot hoznak létre.
A kecskeméti Izsáki úti kórház helyén a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány épít egy teljesen új campust, amely 1500 hallgató befogadására lesz alkalmas. A mintegy 15 milliárd forintos beruházás a tervek szerint jövő őszre készül el. Az összesen 30 ezer négyzetméteren épül egy oktatási, egy igazgatási, egy könyvtár-, egy kollégiumépület és egy kulturális központ is. A beruházás ideje alatt az alapítványi és az építésvezetőségi irodákat a néhány száz méterre található korábbi Hotel Szaunában működtetik majd, amelynek egy része kollégium lesz. A tervek szerint 60-80 hallgató már idén szeptemberben beköltözhet.
S bár az ipari-irodai-kereskedelmi ingatlanok területén korántsem várható olyan mértékű ár-, forgalom- és bérletidíj-növekedés, mint a lakáspiacon, elemzők szerint a pozitív tendenciák itt is egyre inkább érezhetőek lesznek a következő években – nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is. Azaz az MNB és alapítványai által vásárolt ingatlanok értéke közép- és hosszú távon alighanem nőni fog.
Sok mindenre futotta a keretből
Az „elnöki könyv bemutatójának médiatervére” is kapott bruttó 2,5 millió forintot a Simicska-közeliként számon tartott Inter Media Group (IMG) Kft. az MNB növekedési hitelprogramjának népszerűsítési keretéből. A médiareklámcég még a 2014-es választások előtt nyert hatmilliárdosra becsült megbízást a jegybanktól. Az MSZP-s Burány Sándor által kiperelt dokumentumokból nem derül ki, hogy a hirdetések konkrétan hol tűntek fel, de a kedvezményezettek közé tartozott az Index, az Origo, a Portfólió, a Totalcar, a Port, a Privátbankár, vagy a VS. A jegybank meglehetős tágan értelmezte a hitelprogram népszerűsítési kereteit: belefértek álláshirdetések, fesztiválok, érme- és bankjegykampányok és a „közéleti folyamatelemzés” is. (Marnitz István)
