Ami a jövőt illeti, ha ezek a tényezők érdemben romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé - tette hozzá. A tanács előtt két javaslat volt, az ötven bázispontos emelés mellett egy 25 bázispontos növelést terjesztettek elő. A döntést végül jelentős többséggel hozták meg – mondta Simor. Emlékezetes, hogy egy hónappal korábban egy hasonló mértékű emelésnél a Monetáris Tanács egyhangúlag döntött. A jegybanknál elkészült a negyedéves inflációs jelentés, amelynek részleteit csütörtökön közlik. A legfontosabb számokat azért ismertette a jegybankelnök.

E szerint gyakorlatilag leáll a gazdaság jövőre, a 0,1 százalékos GDP-többlet ezt jelenti. A növekedés 2013–ban vehet lendületet, akkorra 1,6 százalékos pluszt jósol az MNB. Jövőre az inflációt éves szinten 5 százalékosra becsülik, míg fogyasztói árindex 2013-as szintjét 2,6 százalékosra várják. Ez azt jelenti, hogy a 3 százalékban meghatározott inflációs célt 2013 első félévében el lehet érni, amint a forintgyengülés és az adóemelések hatásai kifutnak.

Simor András a döntést kommentáló nemzetgazdasági minisztérium közleményt „szerencsétlennek” nevezte. A közleményben a tárca tiltakozott a kamatemelés ellen, a gazdasági növekedést gátló tényezőként aposztrofálva azt. Különösen a kis- és középvállalkozások helyzetét rontja ezzel az MNB – állítják. Simor szerint aki ezt a közleményt fogalmazta és aki jóváhagyta, egyszerűen nincsen tisztában a jegybanki függetlenség elvével.

Összeegyeztethetetlen, ha a döntést a kormány részéről hivatalosan kritizálják - tette hozzá, „kis színesként” megemlítve, hogy maga a közlemény egy perccel a monetáris tanács döntése után már napvilágot látott. Ami a jegybankot illeti, a gazdasági növekedés érdekében a közelmúltban változatos eszközöket használt, hogy növelje a bankrendszer likviditását. Példaként hozta fel a kötelező tartalékcsökkentésről szóló határozatukat, a hat hónapos forinthitel bevezetését és a jelzáloglevél-vásárlási programot.

Arra a kérdésre, hogy a devizatartalékok felhasználásával pörgessék fel a gazdaságot, egyetlen megbeszélésen sem esett szó, és reményei szerint erre nem is kerül sor.

Az új jegybanktörvény tervezetét elfogadhatatlannak tartja, a függetlenséget álláspontja szerint jelentősen csorbítja egy új alelnök és több új monetáris tanácstag tervezett kinevezése. Semmilyen ok sincs ezekre a kormányzati befolyás növelését felvető intézkedésekre – hangoztatta.

Azt is sérelmezte, hogy az alelnök kinevezéséhez ezután a jegybankelnöknek semmi köze sem lesz, azt készen kapja a parlamenttől. Még konzultálni sem kell ezentúl az alelnök személyéről a regnáló jegybankelnökkel, amire Simor nem tud épkézláb magyarázatot találni.