Az Audi Hungaria alkalmazottai között jelenleg 160 kismama van, az összes munkatárs közül pedig 3400-an nevelnek 12 éven aluli gyermeket, közülük is több mint 1400-an 3 és 6 év közöttieket. A cég saját óvodát és iskolát is működtet, az óvodába jelenleg több mint 50 kisgyermek jár.
A kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-nél tavaly ősszel nyílt meg a 68 gyermek befogadására alkalmas gyári bölcsőde és óvoda. A költségeket a Széchenyi 2020 program keretében elnyert 250 millió forint uniós támogatásból fedezték. A részletekre – a pedagógusok számára, az elhelyezés idejére, a szülőkkel való találkozás lehetőségére munkaidőben és a további tervekre – vonatkozó kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Pedig a Mercedesé egy a ritka, ám jó gyakorlatok közül. Csakúgy, mint a Pick Szeged Sportovija, ami 2002 óta alapítványi formában működik, és ma már nem csak a dolgozók gyermekei előtt áll nyitva – ha van férőhely. Két hét kivételével az év minden napján reggel 5-től délután 5-ig nyitva tart. Az alapellátás része a többi között az angol nyelvoktatás, novembertől márciusig pedig jégkorcsolya-oktatásban is részt vehetnek a gyerekek.
– Egyelőre csak elvétve akadnak saját bölcsődét, óvodát fenntartó vállalatok Magyarországon, és ennek csak részben az az oka, hogy ilyen projekthez hosszú távon is biztosítani kell a szükséges épületet vagy termeket, eszközöket, nem beszélve a pedagógusokról – mondta a Népszabadságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke.
A szakember szerint – bár a diplomások 60 százaléka nő, és a cégeknek Nyugat-Európához hasonlóan immár itthon is egyre nagyobb gondot okoz a szakképzett, tapasztalt, az adott vállalati kultúrában otthonosan mozgó munkatársak megszerzése – kevés helyen fókuszálnak a szülés után visszatérő nőkre, az ő igényeikre. Ritkán kerül nő a vállalati felső vezetésbe, márpedig a céges bölcsőde, óvoda létrehozása végső soron ott dől el. És az esetek döntő többségében a sikerhez legalább egy csúcsvezetőre van szükség, aki saját tapasztalatai miatt felkarolja a tervet.
Sok kulturális, társadalmi és szociális változásra – és évtizedekre – lenne szükség a cégek által fenntartott vagy támogatott intézmények elterjedéséhez. Talán ennél is fontosabb, hogy a most marginális szerepben lévő rugalmas foglalkoztatási formák – mint a távmunka vagy a részmunkaidő – elterjedjenek, hiszen ezek a vállalati ovikhoz hasonlóan igencsak megkönnyítik egy kisgyermekes anya életét – véli Csaposs Noémi. De az elöregedő társadalom és az egyre súlyosabb munkaerőhiány ebbe az irányba tereli majd a cégeket. Erre elsőként azokban az ágazatokban kell számítani, ahol viszonylag magas a profit, a női kollégák szerepe különösen fontos, vagy a vállalati arculat szempontjából nagy jelentősége van, mit üzen a cég a vásárlóknak.
