A fogyasztói árak augusztusban 0,1 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Az egy évvel ezelőtti szintet 3,6 százalékkal haladták meg.

Az elemzők a júliusi 3,1 százalékot követően 3,1-3,6 százalék közötti éves áremelkedést vártak.

Az idén az első nyolc hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A maginfláció augusztusban 0,2 százalékra csökkent az előző havi 0,3 százalékról. 12 havi összehasonlításban is 0,1 százalékponttal mérséklődött és 3,1 százalék volt.

A nyugdíjasfogyasztó-kosárra számított 12 havi áremelkedés 4 százalék volt. Az egyhavi 0,3 százalékkal csökkent.

Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,1 százalékkal csökkentek. Ennek oka az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 11,6 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,2 százaléknyi átlagos növekedése.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője az adat ismertetésekor azt mondta: a tavalyi bázishatás igen erőteljes volt. Tavaly augusztusban még ennél is kedvezőbbek voltak az adatok. Példaként említette a háztartási energia, a járműüzemanyagok és az élelmiszerek árainak alakulását.

Mint mondta, az idén augusztusban nem történt kiemelkedő áremelkedés, bár a járműüzemanyagok ára erőteljesen nőtt.

Tavaly augusztusban 0,6 százalékkal mérséklődtek az árak azzal, hogy az élelmiszerek havi árcsökkenése 1,9 százalékos volt és a háztartási energiaárak is 1,2 százalékkal visszaestek. Az üzemanyagok tavaly augusztusban 0,7 százalékkal lettek olcsóbbak, míg az idén 2,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt.

A KSH közlése szerint idén augusztusban csökkent 3,2 százalékkal a liszt, 2,6 százalékkal a cukor és 1,6 százalékkal a tej ára. Nőtt 2,8 százalékkal a kávé, 1,4 százalékkal a tojás, 1,3 százalékkal a párizsi, kolbász és 1,1 százalékkal a baromfi ára.

A főcsoportok közül az egyéb cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, mégpedig 0,8 százalékkal. Ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nőtt.

Drágultak a szeszes italok, dohányáruk is: 0,5 százalékkal.

A szolgáltatások esetében 0,3 százalékos áremelkedést mértek. Ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 3 százalékkal kellett többet fizetni.

A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz képest.

A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek ára átlagosan 2,6 százalékkal csökkent.

A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az előző hónaphoz képest.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal drágultak. Ezen belül jelentősen, 57 százalékkal nőtt a liszt, 46,3 százalékkal a cukor, 28 százalékkal az étolaj, 16,6 százalékkal a péksütemények, 16,3 százalékkal a kávé, 13,8 százalékkal a kenyér, 13,2 százalékkal tej és 10,2 százalékkal a sajt ára.

Az idényáras élelmiszerek ára viszont 12,2 százalékkal csökkent.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,6 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára. Ezen belül a járműüzemanyagok 13,6 százalékkal drágultak. Szintén átlag felett, 4,8 százalékkal nőtt a háztartási energia ára. Ezen belül a palackos gáz 19,3 százalékkal, a távfűtés 5,8 százalékkal, a vezetékes gáz 2,5 százalékkal drágult.

A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti, 2 százalékos volt. Ezen belül a csatornadíj 10,1, a szemétszállítás 5,4, a vízdíj 4,3 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3, a szeszes italokért, dohányárukért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

A KSH megjegyzi, hogy a januárban bevezetett módszertani változás (idényjellegű termékek fix súlyozása) az előző év azonos hónapjához viszonyított fogyasztóiár-indexet 0,3 százalékponttal növelte.

Nem okozott nagy meglepetést az infláció augusztusi alakulása, bár az éves adat valamivel magasabb lett a vártnál, az MTI által megkérdezett elemzők ezt elsősorban az erőteljes bázishatással magyarázták.

Emelkedő inflációs várakozások

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője jónak nevezte, hogy a maginfláció elkezdett csökkenni.

Mint mondta, jól látszik, hogy továbbra is gyenge a belső kereslet, a kereskedők nem nagyon tudnak árat emelni.

Szerinte az infláció alakulása alapján akár már az év második felében csökkenthetné a jegybank az alapkamatot. Ám a rossz külső hangulat miatt az elemző szerint ez legfeljebb a jövő év első felében történhet meg.

A kilátásokról szólva, Árokszállási Zoltán úgy vélekedett, hogy az elmúlt napokban nyilvánosságra került kormányzati intézkedések több tized százalékpontnyi hatással lehetnek az inflációra. Ez azonban egyszeri lesz.

Mint mondta, az idei évi prognózisát nem változtatta. Továbbra is 3,8 százalékos éves átlagos inflációt vár. A jövő évit azonban a 3 százalék körüliről 3,3-3,5 százalék közöttire emelte.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az infláció gyorsulása elsősorban bázishatásoknak köszönhető, mivel az egy évvel ezelőtti áramár csökkentés kikerült a bázisból. Emellett az élelmiszerárak 1,1 százalékos havi esése elmarad az egy évvel ezelőtti 1,9 százalékos csökkenéstől.

Véleménye szerint a következő hónapokban ellentétes hatásokra lehet számítani. Egyfelől az élelmiszerárak tavaly év végi, illetve az üzemanyagárak decemberi megugrása fokozatosan kikerülhetnek a bázisból- Ez, párosulva a továbbra is gyenge belső kereslettel, az infláció enyhülését okozhatja.

Az infláció mérséklődését a gyógyszerárak októberi visszaesése is némileg segítheti. Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó szeptemberi bevezetése, illetve a jövedéki adók novemberi emelése az infláció emelkedése irányába hat.

Így a következő hónapokban 3,7 százalék körüli infláció várható, ami decemberre 3,4 százalékra mérséklődhet. A 3 százalékos inflációs cél elérése a jövő év második negyedévében elérhetőnek tűnik a számára.

Az idei évre 3,8 százalék, jövőre 3 százalék körüli éves átlagos inflációra számít a TakarékBank elemzője.

Mint hozzáfűzte, az inflációs kockázatok miatt rövid távon továbbra sem lehet számítani kamatcsökkentésre. Azonban az inflációs célkitűzés várható elérése és a gyenge belső kereslet középtávon lehetővé tenné a monetáris politika enyhítését.

A stabilitási kockázatok miatt – amit jelentősen növelhetnek a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzelések – azonban a jövő év közepe előtt kamatcsökkentés aligha várható - jegyezte meg Suppan Gergely.