A világ 1200 legnagyobb vállalata összesen 1150 milliárd dollár osztalékot fizet 2015-ös tevékenysége után, amely nagyjából kompenzálja a részvényesek tavalyi 1300 milliárd dollárra becsült tőzsdei árfolyamveszteségét. A Henderson Global Investors befektetési tanácsadó a napokban tette közzé adatsorát, amely 2,2 százalékos visszaesést jelez az előző évben kifizetett 1177 milliárd dollárhoz képest. Az elemzésből kiderül, hogy az árfolyamhatásokat és néhány rendkívüli eseményt figyelmen kívül hagyva valójában 9,9 százalékkal nőtt az osztalék mértéke a 2014-re eső mértéknél.

Az erős dollár az Egyesült Államokat kivéve minden régióban csökkentette a kifizetések valódi értékét. Az USA dominanciája megkérdőjelezhetetlen, az amerikai társaságok 440,4 milliárd dollárral gazdagították a részvényeseiket, ez 12,1 százalékos növekedés. Nem mellesleg, a világ összes kifizetésének 43 százaléka. Az Egyesült Királyság 107,1 milliárddal a második, Japán 52 milliárd dollárral a harmadik a rangsorban. Az öreg kontinens éllovasa, Franciaország 47 milliárddal a negyedik. Németország 34,2, Svájc 34 milliárd dollárral gyarapította a kosarat.

A pénz fialta a legtöbb pénzt, azaz a pénzügyi szektor vállalkozásai állták a globális kifizetések negyedét, közel 290 milliárdot. A másik nagy súlyú ágazat, az olaj- és a gázipar makacsul állta a frontot, miközben a vállalati nyereségek és persze e részvényárfolyamok is mélyrepülésben vannak. Osztalékfizetés vagy a leminősítés elkerülése? Ez a fő kérdés mostanság. A Standard & Poor's például február elején leminősítette a Shellt, más európai energiacégeket megfigyelt státuszba helyezett, de ez sem rettentette el a nagy olajtársaságokat, melyek esetében az olajárak zuhanása miatt nem feltétlenül volna indokolt az osztalékfizetés. De inkább eladták értékeiket, csökkentették a befektetési tervei­ket, elbocsátásokról döntöttek, sőt hitelt is felvettek, de nem engedtek az osztalékpolitikából.

Kivétel az olasz ENI, amely 30 százalékkal redukálta a járandóságot, valamint a ConocoPhillips, amely 66 százalékos csökkentést jelentett be. Így a nagy érvágás, amelyre a piac a 2014 nyara óta 70 százalékos olajárzuhanás következményeként számított, elmaradt. Végül is az 1150 milliárd 9 százaléka, mintegy 103 milliárd jutott e kör részvényeseinek, igaz, ők sem lehetnek felhőtlenül boldogok, elvégre húsz százalékkal csökkent a részvényeik értéke.

A vállalati élmezőny elején a Royal Dutch Shell és az ExxonMobil áll, kifizetéseik a 30 milliárdot ostromolják. Utánuk következik a China Construction Bank, valamint az Apple és a HSBC. A Henderson szerint a jövőre kifizetendő, idei év utáni globális osztalék – függetlenül a nyersanyagáraktól – tovább nő majd.