galéria megtekintése

Több ezer munkahelyet buktunk az Orbán-kormány miatt

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 26. számában
jelent meg.


Batka Zoltán
Népszabadság

A két legnagyobb kereskedelmi lánc és a bevásárlóközpontosok közszájon forgó becslése szerint összesen hat-hétezer állás nem jött létre a kormányzati megszorítások miatt. A kiskereskedelmi ágazat nagyjait sújtó rendelkezéseket tetézte a vasárnapi bezárás is, aminek következtében további ötezer állás tűnt el az ágazatból.

Járulékos veszteség a nagy multiellenes szabadságharcban: becslések szerint csak a piac néhány vezető szereplőjénél jóval több, mint négyezer állás jöhetett volna létre az utóbbi években, ha Orbánék nem fékezik a nagy cégek itteni befektetési kedvét olyan intézkedésekkel, mint a plázastop, a különadók, a cigarettakereskedelem államosítása vagy éppen a vasárnapi bezárás – derült ki a Világgazdaság által szervezett kiskereskedelmi konferencián.

Bevásárlóközpont nyitás előtt. Beruházás helyett leépülés zajlik az ágazatban
Bevásárlóközpont nyitás előtt. Beruházás helyett leépülés zajlik az ágazatban
Kurucz Árpád / Népszbaadság/archív

A konferencia egyik moderátora, Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója azt a körkérdést tette fel a jelen levő cégvezetőknek, hogy a kormányzati lépések nélkül mekkora összeget fektettek volna be 2010 óta Magyarországon, illetve mennyi munkahelyet hoztak volna létre. Pálinkás Zsolt, a piacvezető Tesco ügyvezető igazgatója úgy vélte: a cégnél jelentősen visszaestek a beruházások az itteni kormányzati döntések nyomán.

 

Ugyan szerinte a 2010 után a pár évig tartó recesszió miatt egyébként is lassult volna a magyarországi beruházások üteme, azonban így is úgy becsülte, hogy

a Tesco 80-90 milliárd forintnyi összeget fektetett volna be hazánkban, amiből körülbelül kétezer munkahely jöhetett volna létre.

Nem említett konkrét összeget Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezető igazgatója, csak annyit közölt, hogy több tízmilliárd forintnyival kevesebbet ruháztak be a magyar piacon. – Ilyen jogszabályi környezetben nem könnyű a tulajdonost meggyőzni a beruházásról – magyarázta Heiszler. Szerinte a korábbiakhoz képest negyedannyi összeget tudtak Magyarországra hozni. – A korábbi esztendőben évente 500-1000 fővel tudtuk bővíteni a létszámunkat – mondta az ügyvezető, hozzátéve, hogy jelen körülmények között viszont évek óta stagnál a dolgozók száma.

– A plázastop előtt úgy kétévente tudtunk nyitni egy új üzletházat – mondta Gyalay Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) az elnöke. – Egy ilyen üzletház önmagában 150-180 millió eurós beruházást és ezer állást jelent, továbbá az építkezés további 1500-2000 embernek adott időlegesen munkát. A plázastop nyomán Gyalay Korpos Gyula korábbi cégének (az elnök a közelmúltig az ECE Projektmanagement Kft. ügyvezető igazgatója volt) egy, már kivitelezés előtt álló üzletházprojektet kellett befagyasztania, a versenytársaknál pedig további két bevásárlóközpont előkészítése is leállt.

Szerinte a jelenlegi statisztikai adatok nem mutatják meg egyértelműen, hogy a plázastop és az egyéb intézkedések nyomán mennyivel csökkent a munkavállalók száma az ágazatban,

a pontos adatokra 2016 elejéig kell várni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai már júniusban azt mutatták, hogy a szektorból eltűnt 2400 elsősorban részmunkaidős alkalmazott. Tehát nem következett be a nagy cégek által korábban, a vasárnapi bezárás hatásaként vélelmezett 10-15 ezer fős leépülés az ágazatban. Igaz, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az ágazat foglalkoztatottsági mutatóját nézzük, úgy az látszik, hogy 5000 munkakör szűnt meg az utóbbi pár hónapban a kiskereskedelemben. Ha mindehhez hozzávesszük az elmaradt beruházások nyomán létre sem jött munkahelyek számát, akkor már tízezer fölött járhat a szám. Más kérdés, hogy a folyamat „komoly gondtól” mentesítette a kereskedelmet, amely ma azzal a problémával kénytelen szembesülni, hogy a jelenlegi méretű hálózatba sem talál elegendő képzett munkaerőt. Elsősorban az elvándorlás miatt.

Ugyanakkor nagyon

úgy néz ki, hogy a kormány által szavakban megvédeni szándékozott hazai láncok – Coop, CBA, Real – nem igazán profitáltak a multik megsarcolásából.

Mint arról írtunk, Kozák Ákos a szakmai rendezvényen ismertette a GfK legújabb kutatását, amiből kiderült, hogy a vasárnapi bezárás óta a hazai láncok pozíciója 6,8 százalékkal romlott a nagy áruházláncokkal szemben.

Automata kassza az IKEA-ban is

Önkiszolgáló kasszákat telepített az IKEA is annak érdekében, hogy csökkentsék a várakozási időt – írta a Világgazdaság. A svéd hátterű bútoráruház az elmúlt másfél évben több országban is bevezette ezt a megoldást, amely a vásárlók körében sikeres volt. Magyarországon eddig a Tesco üzleteiben volt elterjedt ez a megoldás.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.