Ugyan szerinte a 2010 után a pár évig tartó recesszió miatt egyébként is lassult volna a magyarországi beruházások üteme, azonban így is úgy becsülte, hogy
a Tesco 80-90 milliárd forintnyi összeget fektetett volna be hazánkban, amiből körülbelül kétezer munkahely jöhetett volna létre.
Nem említett konkrét összeget Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezető igazgatója, csak annyit közölt, hogy több tízmilliárd forintnyival kevesebbet ruháztak be a magyar piacon. – Ilyen jogszabályi környezetben nem könnyű a tulajdonost meggyőzni a beruházásról – magyarázta Heiszler. Szerinte a korábbiakhoz képest negyedannyi összeget tudtak Magyarországra hozni. – A korábbi esztendőben évente 500-1000 fővel tudtuk bővíteni a létszámunkat – mondta az ügyvezető, hozzátéve, hogy jelen körülmények között viszont évek óta stagnál a dolgozók száma.
– A plázastop előtt úgy kétévente tudtunk nyitni egy új üzletházat – mondta Gyalay Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) az elnöke. – Egy ilyen üzletház önmagában 150-180 millió eurós beruházást és ezer állást jelent, továbbá az építkezés további 1500-2000 embernek adott időlegesen munkát. A plázastop nyomán Gyalay Korpos Gyula korábbi cégének (az elnök a közelmúltig az ECE Projektmanagement Kft. ügyvezető igazgatója volt) egy, már kivitelezés előtt álló üzletházprojektet kellett befagyasztania, a versenytársaknál pedig további két bevásárlóközpont előkészítése is leállt.
Szerinte a jelenlegi statisztikai adatok nem mutatják meg egyértelműen, hogy a plázastop és az egyéb intézkedések nyomán mennyivel csökkent a munkavállalók száma az ágazatban,
a pontos adatokra 2016 elejéig kell várni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai már júniusban azt mutatták, hogy a szektorból eltűnt 2400 elsősorban részmunkaidős alkalmazott. Tehát nem következett be a nagy cégek által korábban, a vasárnapi bezárás hatásaként vélelmezett 10-15 ezer fős leépülés az ágazatban. Igaz, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az ágazat foglalkoztatottsági mutatóját nézzük, úgy az látszik, hogy 5000 munkakör szűnt meg az utóbbi pár hónapban a kiskereskedelemben. Ha mindehhez hozzávesszük az elmaradt beruházások nyomán létre sem jött munkahelyek számát, akkor már tízezer fölött járhat a szám. Más kérdés, hogy a folyamat „komoly gondtól” mentesítette a kereskedelmet, amely ma azzal a problémával kénytelen szembesülni, hogy a jelenlegi méretű hálózatba sem talál elegendő képzett munkaerőt. Elsősorban az elvándorlás miatt.
Ugyanakkor nagyon
úgy néz ki, hogy a kormány által szavakban megvédeni szándékozott hazai láncok – Coop, CBA, Real – nem igazán profitáltak a multik megsarcolásából.
Mint arról írtunk, Kozák Ákos a szakmai rendezvényen ismertette a GfK legújabb kutatását, amiből kiderült, hogy a vasárnapi bezárás óta a hazai láncok pozíciója 6,8 százalékkal romlott a nagy áruházláncokkal szemben.
Automata kassza az IKEA-ban is
Önkiszolgáló kasszákat telepített az IKEA is annak érdekében, hogy csökkentsék a várakozási időt – írta a Világgazdaság. A svéd hátterű bútoráruház az elmúlt másfél évben több országban is bevezette ezt a megoldást, amely a vásárlók körében sikeres volt. Magyarországon eddig a Tesco üzleteiben volt elterjedt ez a megoldás.
