A kormány csak részben köszönheti magának a viszonylagos bőséget. Tény, hogy gatyába rázta a költségvetést, ám most a szerencse is a kezére játszott. 2012 őszén gyors egymásutánban három megszorítócsomagot is összeállítottak Orbánék, azóta pedig viszonylag szorosan tartják a gyeplőt.
A szerteágazó, javarészt 2011–2012-ben kitalált adóemeléseken kívül két olyan intézkedést is hoztak, amelyek révén több adó folyik be a büdzsébe: javarészt az online pénztárgépek, kisebb részben a kamionok, teherautók közúti fuvarozását regisztráló ekáer miatt hízik az államkassza. Van olyan elemző, aki éves szinten 200 milliárd forint körülire teszi ennek a két, az adóbeszedési hatékonyságot javító lépésnek a hatását.
Orbánék azonban hálát adhatnak két tőlük független fejleménynek is.
Az egyik ok, ami miatt Orbánék jelenleg szabadabban költekezhetnek, az az olajár drasztikus visszaesése, ami lökést adott az üzemanyag-vásárlásnak, és a gazdaság más szektoraiba is átgyűrűzött. A másik örvendetes trend pedig az, hogy az állampapírok hozama, kamata a világon és idehaza rég nem látott szintre süllyedt, magyarán sokkal kevesebbet kell az államadósság után törleszteni.
Ráadásul 2015 végéig ki kellett pörgetni az előző uniós ciklusból Magyarországnak járó ezermilliárdokat, ez pedig újabb lökést adott a magyar gazdaságnak. Mivel hüvelykujjszabály szerint a költségvetési bevételek az infláció és a gazdasági növekedés szorzatával (vagyis a nominális GDP-nek megfelelően) nőnek, a kiadások azonban – ha nincs külön osztogatás és költekezés – inkább csak az inflációval, ezért növekvő gazdaságú országban a költségvetési hiány egyre lejjebb és lejjebb kerül. Ez megfigyelhető volt nálunk is, az államháztartási deficit rekordalacsony szintre, 1,9 százalékra apadt tavaly év végére. Olyan fokon stabilizálódott a költségvetés, hogy a kilátások is fényesek lettek: a független Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) nemrég közzétett számításai azt mutatják, 2020-ra gyakorlatilag beavatkozás nélkül megvalósult volna Orbán Viktor miniszterelnök álma, a nullás költségvetés, vagyis annyit költött volna csupán a magyar állam, mint amennyi a bevétele. Ebből azonban épp a kabinet miatt nem lesz semmi: az idei költségvetés átírásával, az adócsomaggal (amelynek néhány eleme már most augusztus elején hatályba lépett, más részei szeptemberben, megint mások 2017 és 2018 elején fognak) és a jókora lazítást magában foglaló jövő évi büdzsével megindul a költekezés.
Baj lesz a növekedéssel
Romhányi arra is figyelmeztet, hogy ha nem lesz képes felszívni az ország az EU-forrásokat a kormány által remélt tempóban és mértékben idén és jövőre, akkor a gazdasági növekedés sem fog visszakapaszkodni jövőre a két százalék feletti tartományba – márpedig Romhányiék szerint erre a negatív forgatókönyvre nem kis esély van.
Erre mondja azt Romhányi Balázs, a KFIB vezetője, hogy a költségvetési politika eddig sem volt szigorú, legfeljebb nem költöttek többet, mint amennyit megnyertek mozgástérben, most azonban ez megfordul. A jelek szerint súlyosbodó munkaerőhiány hajtotta drasztikus béremelések pedig a kormány malmára hajtják a vizet. A vágtázó bértömeg miatt a foglalkoztatáshoz kötött adók és járulékok ömlenek a kincstárba, az erősödő fogyasztás miatt pedig az áfaforintok hizlalják a kasszát.
Egy szó mint száz, a kormány költekezésbe kezd – amely a bő másfél év múlva esedékes parlamenti választás miatt politikailag érthető. Alighanem jól veszi ki magát a mesterségesen alacsony ütemű jövő évi nyugdíjemelés is, mert, mint nemrég rámutattunk, 2017 novemberében, szűk fél évvel a választás előtt átlagosan durván húszezer forint pluszjuttatásban részesülnek így a nyugdíjasok. Beszéltünk költségvetési elemzővel, aki nem érzi vészesnek, hogy a kormány a meglevő mozgásteret nem a nullás költségvetés abszolválására, hanem inkább a gazdaság megtámasztására, az emberek jólétének növelésére használja – már ha utána a kiköltekező állam visszatér a fegyelmezett költségvetés útjára.
Szalámitaktika a közszférában is
Az Orbán-kormány nem általános béremelést hajtott végre, hanem voltaképpen leszalámizta a közszolgákat. A közoktatási tanárok életpályamodellhez kötött keresetemelése nyitotta a sort 2013 őszén, aztán az egészségügyben is több csoport kapott juttatásemelést több esztendőre elnyújtva, 2015 elejétől a rendőrök és a honvédek következtek, idén pedig a felsőoktatásban tanítók mellett a kormánytisztviselők, köztisztviselők vihetnek haza többet – az önkormányzati hivatalokban dolgozók ebből a körből kimaradtak, ezért is okoz ez feszültséget –, és az adóhivatali dolgozók is megkapják a maguk életpályamodelljét.
Romhányi már jóval kritikusabb. „A kormány nem engedhetné meg magának a költekezést", mégpedig azért nem, mert „valójában most jelentősen a tartósan fenntartható szint felett termel a magyar gazdaság". Márpedig ilyen helyzetben nem erősíteni kellene költségvetési kiengedéssel a magángazdaságot, hanem előre tartalékolni. „Nem lőhetné el a puskaport most a kabinet, mert rosszabb idők jönnek."
Orbánék egyetlen okból engedhetik meg maguknak ezt: a leginkább figyelt költségvetési hiánymutató még a lazítás után is alatta maradhat a kritikus háromszázalékos szintnek, még ha más, az államháztartás helyzetét jóval árnyaltabban jelző adatok kevésbé mutatnak is szép képet. A deficit pedig csak 2017-ben lépi át a határt, az EU pedig csak a 2018-as választás után szorítja rá a kormányt a korrekcióra.
Kormányzati költekezés (adócsökkentő vagy kiadásnövelő lépések 2016–2018 között)
- A személyijövedelem-adó kulcsa 16-ról 15 százalékra csökkent idén év elején.
- Az új lakások áfája 27-ről 5 százalékra esett.
- A családi otthonteremtési kedvezmény bevezetése.
- A bankadó két lépcsőben, 2016-ban és 2017-ben, kevesebb mint a felére csökken.
- A kétgyerekesek családi kedvezménye 2016-ban és 2017-ben gyerekenként havi 2,5-2,5 ezer forinttal emelkedik.
- A baromfi, tojás és friss tej áfája 2017 elején 27-ről 5 százalékra csökken.
- Az éttermi szolgáltatás és internetszolgáltatás áfája 2017 elején 27-ről 18 százalékra, az éttermieké 2018 elején pedig 5 százalékra apad.
- A felsőoktatási oktatók bérét 2016–2017-ben, majd 2018-ban emelik.
- Két lépcsőben (2016. szeptember és 2017. november) emelik a teljes munkaidőben dolgozó szakorvosok, ápolók és a szakgyógyszerészek bérét.
- Azok a nem pedagógusvégzettségű, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő (NOKS) alkalmazottak, akik a Kliknél dolgoznak, idén kétszer 35 ezer forintot kapnak, 2017 januárjában pedig 7-10 százalékkal emelkedik a bérük.
- A kormány közel 40 milliárdos pluszforrást biztosított a Kliknek idén.
- A kormányhivatalok állami tisztviselői és ügyintézői idén júliustól magasabb bért kapnak.
- Három lépcsőben, 2016 júliusától emelkedik a NAV-nál dolgozók bére.
