Magyarország kész akár pert is indítani a paksi atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel az Orbán-kormány verseny nélkül ítélte oda az oroszoknak a paksi erőműbővítést.

A kancelláriaminiszter érezhető felháborodással kommentálta az uniós döntést. Megismételte, hogy a beruházás egy 2014-es magyar-orosz kormányközi egyezményen alapul. Ennek tervezetét 2013-ban megküldték az Európai Bizottságnak, aminek kapcsán az akkori elnök, José Manuel Barroso elvi támogatásáról biztosította a magyar kabinetet. Igaz, felhívta a figyelmet a további jogi vizsgálatokra. Lázár János érezhető éllel említette, hogy az Európai Bizottságban két év után merültek fel kérdések az egyezmény kapcsán, e tárgyban Magyarországnak bürokráciacsökkentő javaslatai lennének Brüsszel felé - jegyezte meg. A kancelláriaminiszter a vitát kereskedelempolitikainak minősítve az uniós levelet úgy értelmezte, hogy az EU az uniós cégeket szeretné bekapcsolni a beruházásba.

Ennek kapcsán kifejtette: a magyar kormány a végletekig ragaszkodik ama jogához, hogy kétoldalú kereskedelmi egyezményeket kössön az unión kívüli térségekkel, akár Kínával, az arab térséggel, vagy épp Oroszországgal. Megközelítésében az orosz kormány a kétoldalú egyezmény végrehajtásával a kvázi minisztériumként működő orosz Rosatomot bízta meg, míg a magyar kabinetben ezt a feladatot a nemzeti fejlesztési tárca végezné. Ellenben az uniós cégeket is bevonják a fejlesztésbe: az azóta megkötött megállapodások szerint a kivitelezési tendereket 60 százalékban az EU-cégek számára írják ki. (Ebbe minden bizonnyal beleértette a magyar cégeket is, amelyek bevonására 40 százalékban "tesz erőfeszítéseket" az orosz fél.)

Megjegyzendő: az uniós közlemény Lázár szavaival ellentétben kevéssé az uniós cégek bevonását szorgalmazza, sokkal inkább azt kifogásolja, hogy a magyar kormány a fejlesztésre nem írt ki pályázatot. Lázár János ennek kapcsán arra hivatkozott, hogy az unió területén egyetlen jelenleg is zajló fejlesztésre se volt pályázat. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az erőmű 100 százalékban állami tulajdonban maradjon: erre az üzleti felállásra Oroszországon kívül más jelentkező nem volt - szögezte le.

A magyar kabinetnek mostantól számítva két hónapja van a válaszadásra - jelezte a Miniszterelnökség vezetője. Reményét fejezte ki aziránt, hogy ahogy eddig, úgy ezután is meg tudnak állapodni Brüsszellel. Hozzátette: a mostani vitánál az állami támogatási vizsgálat ezerszer fajsúlyosabb. (Pedig erre viszonylag kiforrott a magyar álláspont.) Megjegyzendő: Lázár János mégoly határozott mondataiban egyelőre hiába keressük annak határozott kijelentését, hogy a magyar kormány semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó versenytárgyalást kiírni magára a paksi bővítésre. Mindössze ahhoz ragaszkodnak, hogy a magyar kormány az unión kívüli államokkal is aláírhasson kétoldalú kereskedelmi egyezményeket, illetve az "olcsó lakossági és ipari áramhoz". Talán ez a hiány nyithat rést egy későbbi megállapodáshoz.