Nem az adósság, hanem a rossz gazdasági szerkezet a magyar gazdaság fő ellensége - mondta Mellár Tamás közgazdász professzor a Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlésén. A közgazdász, aki az előző Orbán-kabinet alatt Orbán bizalmasának számított, s sokáig a Fidesz gazdaságpolitikájának támogatói közé tartozott,  úgy fogalmazott: nem az adósságot kellene megtenni a magyar gazdaságpolitika meghatározó elemének, mert az nem ok, hanem jelenség, amely elsősorban a produktivitás alacsony fokából, a duális gazdasági szerkezetből fakad.

Mellár Tamás egészen a közelmúltig a Fidesz-közelinek mondott Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója volt, idén áprilisban jelentette be távozását, azóta pedig számos cikket publikált, amely az Orbán-Matolcsy féle gazdaságpolitika lépéseit kritizálta. A Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásának hangvétele visszafogott volt ugyan, ám mégis, tételről tételre cáfolta azokat a rendre puffogtatott frázisokat, melyre a kormány a jelenlegi gazdaságpolitkáját alapozza.

Mellár Tamás úgy vélte: kétségtelen, hogy az adósságnak nem szabad növekednie, sőt, csökkennie kellene, de ha az adósság elleni küzdelem a fő cél, akkor az a vagyon elherdálásához, egyúttal a növekedési potenciál gyengítéséhez, a produktivitásra költhető források szűküléséhez vezethet.
A professzor szerint a jóléti állam leépítésére sincs szükség, mert ez sem oka az eladósodottságnak. Sőt, a válságot eddig azok az államok vészelték át a legkönnyebben, ahol jóléti állam működött, például Skandináviában.

Figyelmeztetett, hogy nem szabadna tőkét kivonni a kutatásfejlesztésből és a humánerőforrás fejlesztéséből sem, mert ezek nélkül nem lesz gazdasági növekedés. Sokkal inkább a gazdasági szerkezetátalakítását sürgette, oly módon, hogy a termelésben emelkedjen a magas hozzáadott értékű termékek aránya.

Mint mondta, munkahelyek teremtésére van szükség elsősorban vidéken, az agráriumban, az élelmiszeriparban, valamint a megújuló energiaszektorban. A közgazdász szerint mindig van lehetőség a változtatásra, csak a prioritásokat kell átrendezni. Azt mondta: be kell vezetni a progresszív jövedelemadót, radikálisan át kell rendezni a gazdasági támogatásokat, mérsékelni kell a bürokráciát, a korrupciót, a különadók helyett pedig hatékony versenyszabályozást kellene bevezetni.  

A professzor közölte, komoly lépésekre van szükség a gazdasági háttérintézmények, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése, a kereskedelmi felvásárlási rendszer átalakítása, a kistérségi szintű gazdasági társaságok létrehozása és az Új Széchenyi Terv "életre keltése", azaz a vállalkozásösztönzés és a foglalkoztatás növelés  tekintetében. Ezekkel lát esélyt arra, hogy egy év múlva 3 százalékos legyen az éves gazdasági növekedés.