Orbán: nonprofit közszolgáltatást, 50 százalékban magyar bankrendszert ígért
Orbán Viktor a kamara rendkívüli elnökségi ülésén újdonságként közölte, hogy a magyar bankrendszerben 50 százalék fölé emelik a hazai tőke arányát. Hogy ezt miként szeretnék elérni, arról nem ejtett szót a miniszterelnök, csak annyit tett hozzá, hogy nehéz harc lesz, és meg kell védeni az érdekeinket. Unikális, egyedülálló lesz a régióban ezzel a magyar bankrendszer – hangoztatta a kormányfő.
Meglepő kijelentést tett a közszolgáltatásokkal kapcsolatban is: e szerint ki kell iktatni a rendszerből a profitszempontokat, magyarán az összes szolgáltatást nonprofit alapra kell helyezni az energiaszolgáltatástól a vízszolgáltatáson át egészen a szemétszállításig. Amikor a kormány olyan helyzetben van, hogy nem tudja olyan mértékben emelni a béreket, akkor az nem megy, hogy a közszolgáltatók eközben nyereséget termeljenek – utalt arra, hogy a magas közműszámlák kiegyenlítése sok embernek mindennapi gondot jelent. Részletekbe itt sem bocsátkozott a kormányfő.
Orbán rövid elmúltnyolcévértékelőt tartott, ebben a szokásos érvek és hibák felemlegetése mellett meglepő kijelentést is tett, szerinte a kormányváltáskor Magyarország rosszabb pénzügyi helyzetben volt, mint Görögország. Onnan kellett feljönni, de sikerült, most már a szokatlan magyar gazdaságpolitikai eszközök bejárják Európát a bankadótól a tranzakciós illetéken át a válságadókig.
Ezután áttért a munkahelyvédelmi akciótervre, amelyet szíve szerint már 2010-ben megvalósított volna, a járulékok csökkentésével, de akkor nem volt érett erre a helyzet. Az ütemezés nagyon fontos, előbb az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésében kellett eredményt felmutatni, s miután a piac, a befektetők ezt elégedetten nyugtázták, csak utána lehetett szó a járulékcsökkentésről.
„Ennek most jött el az ideje, és kétségük se legyen felőle, hogy én ezt végig fogom vinni” – húzta alá. „Óriási nyomás alatt leszünk” – tette hozzá, utalva arra hogy a kormány által a hazai vállalkozói szektornál célzott munkahelymegtartásra és -teremtésre otthagyott 300 milliárd forintra mások is szemet vetettek. Mások is vinnék ezt a 300 milliárdot – ismételte meg.
De készen állok, eltökélt vagyok, és arra kérem a vállalkozói szektor szereplőit, hogy segítsenek megvédeni a munkahelyvédelmi akciótervet”. (Erre Parragh László kamarai elnök utóbb ígéretet is tett, az utóbbi évtizedek legnagyobb mértékű, forradalmi gazdaságpolitikai lépésének nevezve a tervet.)
A lényeg Orbán szerint az, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkahelyet, valamint az, hogy lássa: munkából jobban lehet élni, mint szociális segélyből. Utóbbihoz kapcsolódva kifejtette, hogy a kormány a szociálpolitikát a munkán keresztül akarja érvényesíteni a jövőben.
A kamara részéről Parragh László meleg szavakkal köszönte meg a kormány támogatását, pontról pontra végigvette, hogy mi minden valósult meg a 2010 február 18-ai, az akkor még ellenzéki Fidesszel kötött választási együttműködési szövetségből. Szinte minden, s ami még nem, abban is történt már előrelépés. Ez vezetett ahhoz, hogy az MKIK most újabb két évre szóló együttműködési megállapodást kötött a kormánnyal.
A vállalkozói szférát érintő esetleges nehézségekről a jelenlévők az uniós források gyatra felhasználásán és vállalatfinanszírozási problémákon kívül semmit sem tudhattak meg, azt Parragh javaslata szerint zárt ülésen, a sajtó kizárásával beszélik meg a miniszterelnökkel.
