Orbán: Nem szeretjük a kettős mércét, de meg kell egyeznünk

Az Európai Unió nem tud fennmaradni, ha nem változik – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli Európai Politikaközpont (EPC) kutatóintézetben tartott előadásában, hozzátéve, hogy az intézményi rendszer addig működött jól, amíg növekedés volt Európában, most azonban túl lassúnak bizonyul a döntéshozás.

A magyar kormányfő szerint nem azzal kéne foglalkozni egy döntés meghozatalakor, hogy mit szólnak hozzá a piacok, mert így az EU sosem tud az események elébe menni, mindig csak követni fogja azokat. – Erős Európára van szükségünk a sikerhez – mondta.

Megállapodásra törekszik. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a brüsszeli Európai Politikaközpont kutatóintézetben tartott előadást
Megállapodásra törekszik. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a brüsszeli Európai Politikaközpont kutatóintézetben tartott előadást

A nagy érdeklődéssel várt eseményen ugyan telt ház várta a Brüsszelben hírhedté vált magyar kormányfőt, de a rendezvény inkább kedélyes hangulatú volt. Orbán Viktor a keddi, José Manuel Barroso bizottsági elnökkel folytatott megbeszélés előtt azt a taktikát választotta, hogy nem hajol meg nyilvánosan a bizottság és más intézmények aggályai és kérései előtt, de nem is konfrontálódott előadásában.

Szükségünk van a megállapodásra, és el kell fogadnunk bizonyos előfeltételeket – szögezte le a kormányfő az IMF-fel kötendő hitelmegállapodásról, hozzátéve ugyanakkor, hogy nem egészen világos, melyik intézmény milyen előfeltételt támaszt. – Nem szeretjük a kettős mércét, de ennek ellenére meg kell egyeznünk – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, hogy Egyiptom a magyar kormánnyal egy időben kért segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól, és ők már meg is kapták a hitelt, miközben velünk még el sem kezdték a tárgyalásokat. Bizonyítandó a kettős mércét, felsorolta még Belorussziát, Pakisztánt, Csádot, amelyek a magyar kérés óta segítséget kaptak az IMF-től.

Orbán kifejtette: az ország érdeke azt kívánja, hogy a magyar gazdaság a piacról finanszírozza magát, még akkor is, ha az IMF-hitel olcsóbb lenne. – A tárgyalásoknak nem az a célja, hogy elhagyjuk a kötvénypiacot – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy oda 5-8 évbe telik visszatérni. A kormányfő szerint az elővigyázatossági hitelkeret stabilizálná a magyar gazdaság helyzetét úgy, hogy az továbbra is a piacról finanszírozza magát. – De az IMF szerint pénzre van szükségünk, és hitelt akarnak adni – vázolta fel az ellentétet a Nemzetközi Valutaalappal, amely szerinte lényegében pénzt akar „rákényszeríteni” a magyar államra.

A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban a kormányfő közölte: ez a normális ügymenet különbözteti meg Brüsszelt Moszkvától, ahol nem lehetett egy jogi eljárás keretében vitatkozni. Kitért arra, hogy az adatvédelmi hatóság függetlenségének ügyében az előző biztos mandátuma maradt az egyetlen vitapont a bizottsággal, a bírák nyugdíjaztatása kérdésében a kormány továbbra is a nyugdíjrendszert érintő kérdésnek tekinti az ügyet, s több megoldást javasolt. A jegybank függetlenségének kérdésében pedig csak az MNB-elnök fizetése maradt vitás pontként a bizottság és a magyar kormány között. A kormányfő ismét megerősítette: előfordulhat, hogy egyes témák az Európai Bíróság elé kerülnek. Lapunk kérdésére a kormányfő az előadás után kifejtette, az eljárásokon kívüli, a jegybanktörvényhez kapcsolódó feltételek kérdésében (harmadik MNB-alelnök, a Monetáris Tanács létszámának és hatáskörének kibővítése) az Európai Központi Bankkal folynak egyeztetések, és úgy látja, közelednek az egyetértés felé.

Az új adók (sárgacsekk, telefon, sms) kiváltják azokat az egyszeri intézkedéseket, amelyeket a bizottság tiltakozása miatt nem tudunk tovább alkalmazni – összegezte Orbán Viktor az új adók célját, amelyek szerinte ugyanúgy elosztják a terheket, és nem egyszerűen a lakosságot terhelik, hiszen a kormány célja, hogy a terheket a vállalatok és a bankok vigyék. – Internetadó soha fel sem merült – mondta a kormányfő, mondván, hogy épp az internethasználat kiterjesztése a kabinet célja.

Magyarország az unió laboratóriuma, ezért találjuk magunkat össztűz alatt – fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, a lehető legkevesebb adót akarják kivetni a munkára, inkább „szofisztikált” áfarendszerrel próbálják igazságosan elosztani a terheket.

Ne legyen türelmetlen – mondta a kormányfő egy kérdésre válaszolva a magyar kormányt ért kritikákkal kapcsolatban. Mint mondta, jogos, hogy az új alkotmány, a sarkalatos törvények és a 165 jogszabály nyomán kérdések merülnek fel. – Nem lepődtünk meg, számítottunk rá – mondta a bírálatokról Orbán, aki az előadás alatt sokszor utalt arra, tudja, hogy személyes megítélése nem a legjobb. Ezért tréfásan megjegyezte, nem is akarja például méltatni Nicolas Sarkozyt, mert azzal csak ártana a francia elnök kampányának.

Ha Európa bajban van, Magyarországnak rendkívül nehéz sikeresnek lennie. Ezért erős Európára van szükségünk – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ma nehéz az Európai Uniót támogatók sora, s utalt a szélsőségek előretörésére a francia elnökválasztáson, és a holland kormány bukására is. Mint mondta, a magyar polgárok mindössze 22 százaléka támogatja az unióból való kilépést, amely Orbán szerint lenyűgöző adat, és azt bizonyítja, hogy Magyarország és az unió kapcsolata értékeken, kultúrán és történelmen alapul. Orbán Viktor szerint Európa ma nem elég versenyképes, és a foglalkoztatást kell szélesíteni ahhoz, hogy Ázsia és az Egyesült Államok mellett labdába rúghasson a kontinens. Ezzel kapcsolatban kifejtette, az euró megvédése kulcsfontosságú, de ebben nem akart ötleteket osztogatni az eurózóna tagjainak.

A magyar gazdaságpolitikáról szólva Orbán Viktor három pillért vázolt fel: a terhek megosztása, a strukturális reformok és a foglalkoztatás megerősítése. A reformok között említette többek között a parlament létszámának megfelezését, a közalkalmazottak fizetésének maximálását, a politikai pártok költségvetési támogatásának csökkentését, a nyugdíjrendszer átalakítását, az egykulcsos adó bevezetését. Mint mondta, a magyarok elfogadták, hogy a munkanélküli-segély már csak három hónapig jár, és nem tiltakoztak a közmunka ellen sem. Orbán Viktor közölte: Magyarország 2013-ra a térség legdinamikusabban növekvő gazdaságai közé szeretne tartozni. Kitért arra is, hogy a német ipar konszolidációja jó hatással van a térségre.

Az Európa „orbanizációját” firtató kérdésre Orbán Viktor azzal reagált, hogy a magyar demokráciában politikusként eltöltött 22 évéből a többséget ellenzékben töltötte. – Tudom, mi a demokrácia és a politikai verseny, hiszen ennek köszönhetem a sikeremet – mondta a kormányfő, hitet téve a politikai verseny mellett.

A Nabucco-gázvezetékről szólva egy újságírói kérdésre Orbán Viktor kifejtette: a Nabucco bajban van, már a Mol is kilép a projektből. Elismerte, az oroszok sokkal aktívabbak a korábban a Nabucco versenytársaként tekintett Déli Áramlatnak nevezett gázvezeték kiépítésben, és Magyarország érdeke, hogy ez a vezeték ne kerülje el az országot. Orbán Viktor korábban hevesen támadta a Déli Áramlatot támogató MSZP-t.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.