A KSH tájékoztatója szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2012 második negyedévében 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nemzetgazdasági ágak többségének a teljesítménye stagnált. Míg az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 4,5 százalékkal növekedett, addig a mezőgazdaságé és az építőiparé jelentősen visszaesett. Az elmúlt két év növekedésének hajtóerejét jelentő exportorientált feldolgozóipar bővülése az elmúlt negyedévben megtorpant. Az első felévben a magyar gazdaság teljesítménye egy százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 1,1 százalékkal csökkent. Eközben az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal zsugorodott a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

Hazánkban – a kiigazítatlan adatok alapján – a gazdasági teljesítmény 2010 első negyedévétől kezdődő bővülése 2012 első negyedévében megtorpant.

A mezőgazdaság teljesítménye az előző évi magas bázist követően 10,4 százalékkal esett vissza, ezzel mínusz 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az ipar hozzáadott értéke 0,7 százalékkal csökkent, ezen belül a feldolgozóipar stagnált. A feldolgozóiparon belül egyre nagyobb súllyal rendelkező járműgyártás területén továbbra is nagymértékű növekedést, míg a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában továbbra is jelentős visszaesést mért a KSH, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek keresletének mérséklődése miatt. Az ipar összességében mínusz 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építőipar teljesítményének évek óta tartó visszaesése tovább folytatódott, a csökkenés 10,7 százalék. A termelés mindkét építményfőcsoporton belül csökkent. Az építőipar mínusz 0,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen egy százalékponttal mérsékelte a GDP változását.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,2 százalékkal csökkent, így mínusz 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP alakulásához.

Legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent. Ebben a negyedévben is tovább folytatódott a bankok nettó hitelállományának csökkenése: az ügyfelek több hitelt törlesztettek, mint amennyi új hitelt folyósítottak számukra. Továbbá jelentős volt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések számának csökkenése, ami ezen módozatból történő intenzív lakossági pénzkivonást eredményezett.

A szállítás, raktározás ágazat teljesítménye 0,4 százalékkal esett vissza, összhangban az ipar teljesítményével. A szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor 4,5 százalékkal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke a távközlés és az információ-technológiai szolgáltatások bővülése következtében.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2012 második negyedévében 1,6 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,3 százalékkal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadásán belüli nagy súlyú kiadási csoportok között továbbra is csak az élelmiszerek, valamint a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene emelkedett.

Volumencsökkenésről számolt be a KSH a közlekedés (elsősorban az üzemanyag-fogyasztás csökkenése miatt) és a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások kiadási csoportoknál az előző év azonos időszakához képest. Mind a külföldiek magyarországi fogyasztásában, mind a magyarok külföldi fogyasztásában csökkenést mértek.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 7,8 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztás 2,9 százalékkal csökkent. A természetbeni juttatások közül jelentősen csökkent a gyógyszertámogatások és a közlekedési támogatások volumene.

Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,8 százalékkal alacsonyabb lett az előző év azonos időszakához képest, és mínusz 1,3 százalékponttal hozzájárult a GDP változásához.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés 4,5 százalékos volt. Mindez mínusz 0,7 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől, miközben a gép- és berendezés-beruházások kismértékben csökkentek.

Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai – az előző évi kiemelkedő növekedés után – a tárgynegyedévben csökkentek, ezért – a 2011. évvel ellentétben – nem tudták mérsékelni a nemzetgazdasági szinten bekövetkezett visszaesést.

A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül számottevően nőttek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a gép-, gépiberendezés-gyártásban és a járműgyártásban. Kiugró mértékű emelkedés következett be az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, szerényebb a kereskedelemben, míg a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak beruházásai az előző évi szinten maradtak. Mindemellett a nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A nagy súlyú ágazatok közül jelentős a visszaesés az ingatlanügyletek, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás nemzetgazdasági ágakban.

A készletek állománya a második negyedévben folyó áron 80 milliárd forinttal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 125 milliárd forint növekedést mutatott.

A bruttó felhalmozás 9,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, így mínusz 1,8 százalékponttal hozzájárult a GDP változásához. A belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 3,4 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron kiemelkedően magas, 651 milliárd forint aktívum keletkezett, továbbra is romló cserearányok mellett. Az export 2,1, az import 0,2 százalékkal növekedett. Az áruforgalom kivitele 3,3, behozatala 0,1 százalékkal nőtt. A feldolgozott termékek exportja és importja és az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja az átlagnál nagyobb mértékben növekedett, míg a gépek és szállítóeszközök exportja kismértékben csökkent.

Az energiahordozók importvolumene emelkedett a természetes és mesterséges gáz behozatal növekedésének hatására és a kőolaj és kőolajtermékek behozatal csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,7 százalékkal csökkent, míg az importja 0,5 százalékkal nőtt.

A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,8 százalékponttal mérsékelte a GDP csökkenését.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 második negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 4,4 százalékkal csökkent, míg az ipar 0,2 százalékkal nőtt. Az építőipar 2,3, a szolgáltatások összesen pedig 0,1 százalékkal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal alacsonyabb lett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,8 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,3 százalékkal, a végső fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent. Az export 0,1 százalékkal, míg az import 1,2 százalékkal kisebb lett.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke 2012 második negyedévében 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. Magyarország mellett még 11 tagországban, a többi között Belgiumban, Csehországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Szlovéniában volt alacsonyabb a GDP volumenindexe az EU átlagánál.

A bruttó hazai termék volumene a második negyedévben a szezonális és naptárhatás kiszűrésével 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.