Ráadásul a cafeteria nem bér. A cafeteria olyan általános juttatás, amellyel a munkáltató motiválja a munkavállalóit (ilyen például az étkezési hozzájárulás). Az idehaza különösen magas bérterhek miatt alakult ki, hogy ezt lényegében adócsökkentő tételként kezdték használni, és a juttatás egyszerű készpénz-helyettesítővé vált.
De ettől még a cafeteria nem a bér része.
Kérdezz, nem felelek!
Megválaszolatlan kérdések Orbán Viktor „készpénzesítő" ötlete után.
- Általános lesz-e a készpénzesítés minden munkahelyen?
- Kötelező lesz-e minden munkavállaló számára?
- Lesz-e felső korlátja?
- A klasszikus szabályok szerint adózó bér százalékában állapítják-e meg?
- Mi lesz az unió által nem kifogásolt cafeteriaelemekkel (például a bérletekkel)?
Orbán bejelentésével kapcsolatos tévedés az is, hogy az adókedvezmény szóba jöhet a béresítésnél. A cafeteriához kapcsolódó kedvezmény azért van, mert egyrészt jutalmazza, hogy ez a juttatás készpénzkímélő, másrészt – a bérrel ellentétben – célzott felhasználású, vagyis nem költhető akármire. Mindemiatt a cafeteria-rendszer átalakítása nehezen értelmezhető az Orbán Viktor által vázolt módon, hiszen ha készpénzben fizetnék ki a korábbi célzott juttatást, az a lényegét veszítené el. Ebből adódóan gyakorlatilag indokolhatatlan, miért lenne kisebb az adóterhe.
Alternatív megoldás azonban már most is van a magyar adórendszerben, ez pedig a nagyjából tízezer embert érintő egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho). Ennek lényege, hogy a bér kétféleképpen adózik: egy része a normál szabályok, a fennmaradó pedig az ekho szerint. Előbbi terhelése magasabb, az ekhóval adózó rész után viszont sem szociális juttatás, sem nyugdíj nem jár.
Ez a rendszer akkor volt vonzó, amikor a kétkulcsos szja és a járulékok sokkal nagyobb terhet jelentettek – akár 50 százalékot is, szemben az ekho 15 százalékos kulcsával, vagyis magasabb bér esetén a különbség 35 százalékpont volt. Ma az szja és ekhós adóztatás közti különbség csak 17,2 százalékpont. Ezért a kedvezményért cserébe ugyanúgy nem jár nyugdíj, gyed, gyes, táppénz.
|
Pénzként végezhetik az utalványok
Máthé Zoltán / MTI |
Súlyos következményekkel járna, ha ezt a rendszert terjesztené a kormány 2017-től. A munkáltató ugyanis hozzácsapná a cafeteriát a bérhez, ami ugyan jelentősen emelné a kézhez kapott összeget, ám ezért nem járna juttatás. Súlyosbítaná a helyzetet, hogy azok a munkaadók is áttérhetnének a kettős rendszerre, akik most nem osztanak cafeteriát. Az emberek többsége pedig – már ha lehetőségük lenne dönteni – valószínűleg belemenne ebbe a megoldásba, hiszen a költhető pénzük több lenne.
Csakhogy ebben az esetben a bruttó bérhez képest sokkal kisebb összegű lesz később a nyugdíjuk. Arról nem beszélve, hogy a munkaadó azt is megteheti, hogy a következő években a béremelést nem a klasszikus bérnél hajtja végre, hanem a pótbérnél. Így a nettó bér intenzívebben emelkedne, ám ez sem a nyugdíjban, sem másban nem köszönne vissza.
A cafeteria rendszere jelenleg nem támogatja kiemelten az öngondoskodást, a megtakarítást, hiszen ugyanakkora adókedvezmény jár az azonnal költhető étkezési utalványok és a hosszú távú megtakarítások után egyaránt. A kettős bérezés esetében azonban büntetné a rendszer azt, aki a bérét mégis inkább a klasszikus szabályok szerint venné fel, hiszen számára az előzetes gondolkodás pluszadó megfizetését jelentené. Ez öngyilkos tatkika egy elöregedő, nyugdíjbombán ülő társadalomban, amilyen a magyar is.
Nem nőne a fizetés a szakszervezet szerint
Bár örömmel hallják a béremelés tervét, amely szerint öt év alatt 15 százalékkal nőhetnének a fizetések, a Magyar Szakszervezeti Szövetségnél keveslik ezt, hiszen évente nem egészen három százalékot jelentene, ami aligha tartaná itthon a fiatalokat – véli Kordás László, a szövetség elnöke. Szerinte ugyanakkor érdemes lenne beszélni a cafeteria készpénzesítéséről. Ez jól hangzik, hiszen nőnének a bruttó keresetek, csakhogy a ténylegesen elkölthető összeg ettől egyetlen fillérrel sem lenne több – állítja. (L. K.)
