A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara a 2016–2017-es tanévtől kilenc vállalattal közösen indít duális képzéseket. Az Agrár-Béta Kft., a Bonafarm Zrt., a Bükk-Térségi LEADER Egyesület, a Gödöllői Tangazdaság Zrt., a Hód Mezőgazda Zrt., a Szakmári Gabona Kft., a Szerencsi Bonbon Kft., a Vitafort Kft., a Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. nem csupán gyakorlati helyet biztosít majd a tanulóknak, hanem a felvételitől kezdve a tananyag kidolgozásán át az oktatás minden fázisában részt vesz.
|
Az állami oktatási intézmények és a vállalatok közösen indítanak képzéseket. Itt a Bosch...
Forrás: Bosch |
Néhány hete indult az a program, amelynek keretében előzetes kérésre az ország bármelyik iskolájában rendhagyó informatikaórát tartanak a Telekom önkéntesei. A cél az, hogy a szakmához kapcsolódó sztereotípiák lerombolásával kedvet csináljanak az informatikai pályákhoz. Az Aegon biztosító pedig az Aegon Művészeti Díjjal kitüntetett vagy a díjra jelölt kortárs művek iskolai tanítását szolgáló, a Magyartanárok Egyesületének tagjai által készített tananyagok, oktatási segédletek készítésében működött közre.
Mindez csak néhány kiragadott példa az elmúlt hetek, hónapok bejelentései közül, ám egyértelműen azt mutatják: a versenyszférában működő vállalatok egyre nagyobb szerepet vállalnak az oktatásban – immár az alapfoktól a szakképzésen át az egyetemi kurzusokig. Az állam által biztosított források mellett évente tízmilliárdok áramlanak ily módon az oktatásba, és százezres nagyságrendű lehet azok száma, akik részt vesznek vállalati hátterű vagy az állami intézmények és a cégek által közösen szervezett és megtartott kurzusokon. Kérdés azonban, hogy a vállalkozások nem tévedtek-e olyan területre, ahol semmi keresnivalójuk – az alapfokú oktatás és például az egyetemeken folyó alapkutatás irányainak meghatározása ugyanis kizárólag az állam dolga volna.
Sarokba szorítva
A cégek persze nem azért avatkoznak be a képzési rendszerbe, anyagi lehetőségeiknek megfelelően kisebb vagy akár egész egyetemi tanszékek működését, finanszírozását jelentősen befolyásoló módon, mert nincs jobb dolguk. Egyszerűen sarokba szorultak.
Az informatikai ágazatban négy év múlva becslések szerint uniószerte 825 ezer betöltetlen a állás lesz, Magyarországon 15-22 ezer. A hazai lakásállomány megfelelő mértékű megújulásához évente mintegy 40 ezer új ingatlannak kellene épülnie, és bár az idén ez várhatóan csak 10-12 ezer lesz, hosszabb távon a kormány otthonteremtési programjának – a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok), az újlakás-áfa 27-ről 5 százalékra való csökkentésének, a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozásának – köszönhetően ez a szám rohamléptekben nőhet. Tízezer lakás felépítése pedig a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) számításai szerint hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Azaz annak az ágazatnak, amely már a jelenlegi keresletet is csak éppenhogy képes kielégíteni, évi plusz 30 ezer lakásépítéssel számolva több mint 120 ezer munkahelyre kellene szakképzett munkaerőt elővarázsolnia. De a sor korántsem ér itt véget, hiszen emberhiánnyal küzd a kiskereskedelem, az autó- és az élelmiszeripar is.
Világszínvonalú vezetőképző formálódik
A Mol a tervek szerint még ebben a tanévben elindítja azt a vezetőképzőt, amelyhez tavaly nyáron egy kormányhatározattal kapott ingatlant: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vagyonkezelésében lévő, a XI. kerületi, Ménesi úton található komplexumot, a régi Államigazgatási Főiskolát.
A vállalat célja, hogy világszínvonalú vezetőképzést hozzon létre Magyarországon. Rengeteg időt és pénzt spórol meg ezzel az összes magyarországi vállalatnak, amelyek jelenleg arra kényszerülnek, hogy Berlinbe, New Yorkba, Hongkongba vagy a világ más táján működő elitképzésre küldjék a vezetőiket – válaszolta a Mol az előkészületekkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. Emellett az intézmény a külföldi vállalatoknak is lehetőséget nyújtana arra, hogy Budapestre küldjék a menedzsmentjük tagjait, ami szintén növelné a magyar főváros nemzetközi presztízsét az üzleti életben. Egy ilyen színvonalú oktatási intézmény alapjainak letétele alapos előkészítést igényel, ez a munka zajlik most.
A Világgazdaság még tavaly azt írta, hogy a Ménesi úti erősen leharcolt épületegyüttes felújítása több százmilliós vagy akár milliárdos beruházást is igényelhet, ismereteik szerint pedig az évi szintén százmilliós nagyságrendű üzemeltetési költségeket egy Mol által létrehozott alapítvány állná. Ehhez pedig várják a csatlakozó cégeket.
– Nem csoda, hogy a vállalatok egyre nagyobb szerepet visznek az oktatásban, hiszen például az egészségügyhöz hasonlóan ez az állami alrendszer is alulfinanszírozott. Az oktatásból jelenleg a GDP 2-3 százaléka hiányzik évente ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképes maradjon, a foglalkoztatás és a termelékenység tartós és erőteljes növekedése pedig megindulhasson – véli Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) docense.
A cégek megunták a vészharang kongatását, ami egyébként legalább tizenöt éve tart már, és amivel azt akarták jelezni: az újabb és újabb átalakítások ellenére továbbra sincsenek kellően korszerű tudással felvértezve az iskolákból kikerülő tanulók. Sem gyakorlatorientáltságuk, sem nyelvtudásuk, sem a legújabb szakmai vívmányok, programok ismerete nem megfelelő. Oktatási szerepvállalásukkal a cégek valójában saját jól felfogott érdekükben lépnek fel, hiszen a képzett munkaerő hiánya immár a növekedés és a fejlődés gátjává vált.
|
...itt a Microsoft...
Forrás: Microsoft |
Az állam a jelek szerint nem látja el megfelelően a feladatát az iskolaügy terén, és minél nagyobb befolyásra tesznek szert a cégek az oktatásban, annál könnyebben sérülhet például az az alaptörvényben megfogalmazott szabály is, hogy „a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a kormány határozza meg, gazdálkodásukat a kormány felügyeli”.
– A felsőoktatás jelentős része nem alkalmazott kutatás, hanem alapkutatás, amit nem lehet a piacról megfinanszíroztatni. Jó alapkutatás nélkül pedig nincs jó egyetem, és ez nem lesz hasznos a cégeknek sem – tette hozzá Pogátsa Zoltán.
Világjelenség
Nem látja ugyanakkor valódi problémának a cégek egyre erőteljesebb szerepvállalását az oktatás különböző területein Setényi János oktatáskutató. Szerinte ez a jelenség illeszkedik abba a globális trendbe, amelynek lényege, hogy a tudás és az oktatási formák sokasága egyre többek számára elérhető, s egyre kevésbé a központosított rendszereken belül létezik.
– Részben a digitális forradalom, részben az egyre nagyobb jólét alapjaiban változtatja meg az oktatás korábban szinte kizárólag az állami forrásokra épített működési mechanizmusát. Ma már Amerikában és Nyugat-Európában például egyre több család képzi gyermekét homeschooling keretében, azaz csemetéjét ő maga vagy magántanár tanítja, és félévente küldi vizsgázni. Vannak, akik rendszeres időközönként költöznek, így gyerekeik más-más országokban, iskolákba és kurzusokra járnak. Az igazán drámai változások azonban az online térben zajlanak: már nemcsak nyelveket, házi praktikákat, autószerelést lehet tanulni az internet segítségével, hanem gyakorlatilag bármit. S bár kutatások egyelőre nincsenek ezzel kapcsolatban, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legfiatalabb generáció rengeteg kulcsfontosságú információra itt – elsősorban a Facebookon és más oldalakon, vagy éppen az egymással folytatott kommunikáció közben – tesz szert. Megbecsülhetetlen, hogy ismereteik hány százalékát szerzik ilyen módon, de a világháló egyre nagyobb jelentőségű az oktatásban – mondta a Népszabadságnak Setényi János. Szerinte ebben korántsem rejlik akkora veszély, mint amennyire arra sok fórumon felhívják a figyelmet, és az iskola tudásátadó szerepe egyre inkább háttérbe szorul.
– Nem látszik pontosan, hogy milyen szerepe lesz a következő években a hagyományos, XIX. századi oktatási rendszer elemeinek. Válságban vannak az egyetemi előadások, mert a diákok dinamikusabb, nem helyhez kötött prezentációkhoz vannak szokva, untatja őket a hagyományos metódus és nem is kapnak elég gyorsan, elég nagy mennyiségű információt. Az angolszász országokban szinte már nincsenek is ilyen előadások. Az egyetemek szíve ma már a wifivel ellátott könyvtár – valójában itt zajlanak a hagyományos szemináriumi órák – tette hozzá a szakember. Szerinte a bevett magyar oktatási és vizsgarend nemhogy idejétmúlt, de középkorinak tetszik, ha figyelembe vesszük az Y. (az 1980 és 1999 között születettek) vagy éppen a Z. generáció (a 2000 után születettek) igényeit, szokásait. Ezek a fiatalok ugyanis okostelefonokon, tableteken, a YouTube-on, a Facebookon, a Snapchaten csüggve nőttek fel, és teljesen más tempóban, stílusban fogadják be az információkat, mint a szüleik nemzedéke.
|
...iit pedig az Agrár-Béta Kft. tanrendje szerint okulók
Forrás: Agrár-Béta Kft. |
Arra pedig Merényi Ádám, a Microsoft oktatási üzletágának vezetője hívja fel a figyelmet: a mai pályakezdőknek és a munkaadóknak kölcsönös elvárásaik vannak egymás felé. Az Y. generáció tagjai magas igényekkel lépnek ki a munkaerőpiacra, és munkahelyükön ugyanazokat a technikai feltételeket várják el, amelyekhez otthon és a tanulmányaik során hozzászoktak.
Amikor a versenyszféra cégei bekapcsolódnak az oktatásba akár a szakképzés, akár a felsőoktatás, akár a felnőttképzés területén, többnyire a generációs különbségeket és a következő évek várható munkaerő-piaci trendjeit figyelembe véve teszik ezt. Ebből a szempontból sokkal könnyebben alkalmazkodnak a folyamatos változásokhoz, mint az állami iskolarendszer.
– A jelenlegi tanulmányi és vizsgarend fenntartása bizonyos szempontból foglalkoztatáspolitikai kérdés is – állította Setényi János, hozzátéve: korántsem biztos, hogy az oktatásban dolgozó alkalmazottak, akik egy ritkán változó, kiszámítható rendszerben működtek, könnyedén találnának új állást például a versenyszférában, ahol teljesen más szabályok érvényesek. Márpedig ez jókora társadalmi feszültségeket szülne. Ma már egyébként, amikor a szakemberek a „nyugati” oktatási modell példaértékű projektjeiről beszélnek, akkor a neves nagy-britanniai vagy egyesült államokbeli intézmények gyakorlata mellett indiai, kínai mintákra is gondolnak. Azaz a magyar oktatás jókora elmaradással küzd a világ más régióihoz képest.
Létük a tét
A Mol, amely a nemzetközi multinacionális láncokkal konkurálva rendszeresen az élmezőnyben végez a legvonzóbb munkáltatók listáján, nemcsak sok fiatal álláspiaci vágyának tárgya, hanem a külföldről hazatérni kívánkozó menedzserek célállomásai között is előkelő helyen szerepel. Az ugyanis, hogy jelenlétük az oktatásban sokrétű és hosszú távú, sokat nyom a latban az egyéni karrierutak és a céghez való lojalitás alakulásában.
A vállalat 2013-ban – 2007 és 2009 után – harmadik alkalommal írt alá stratégiai megállapodást magyarországi egyetemekkel. Az együttműködés szerint három év alatt mintegy félmilliárd forint értékben járultak hozzá az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karán a földtudományi bachelor (BSc), a geológus és a geofizikus master (MSc) szakok működéséhez, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) a vegyész- és gépészmérnöki képzés terén kooperáltak.
Szakembereik oktatnak az intézményekben, konzulensként segítik a hallgatókat diplomamunkájuk elkészítése során, de támogatnak ösztöndíjasokat és szakmai gyakorlatot is biztosítanak. Több olyan természettudományos szak és program elindítását finanszírozták, amelyek sehol nem léteztek korábban a régióban.
A Pannon Egyetemen 2010-ben startolt a Mol ásványolaj és petrolkémiai technológia MSc-kurzus, ma már önálló tanszéket is működtetnek. Hasonló van Miskolcon. A szakok hallgatói nemzetközi szintű, elsősorban angol nyelvű olaj- és gázipari képzést kapnak itt. A Debreceni Egyetemen kihelyezett tanszéket hoztak létre, a Szegedi Tudományegyetemen pedig – ez a vállalat kutatás-termelési tevékenységének egyik legfontosabb kutatás-fejlesztési (K+F) bázisa – külön koordinációs központ fogja össze a társaság által támogatott kar hallgatóival, oktatóival és az innovációs programokkal kapcsolatos feladatokat. A Bosch ugyancsak saját tanszéket alapított Robert Bosch Mechatronikai Intézeti Tanszék néven a Miskolci Egyetem gépészmérnök és informatikai karán.
– Versenyképes gazdaság elképzelhetetlen versenyképes tudással rendelkező diákok nélkül. Ez pedig elképzelhetetlen megfelelő szintű digitális írástudás nélkül – magyarázza Merényi Ádám, a Microsoft oktatási üzletágának vezetője. Ők a pedagógusok és a diákok oldaláról is támogatják a rendszert: nemzetközi és magyar alapítványokat segítenek azzal, hogy lehetőséget nyújtanak számukra a fejlesztéshez, de tananyagot is készítenek, és szoftverek otthoni használatát biztosítják ingyen. Mintaiskolákat és oktatói kurzusokat is szerveznek.YouthSpark nevű kezdeményezésük több mint 50 ingyenes programot kínál a fiataloknak, akik ezeken keresztül sajátíthatják el a digitális írástudás alapjait egészen a haladó informatikai ismeretekig. Ezzel egyrészt az egész iparágat érintő problémát szeretnék megoldani – jelenleg mintegy 20 ezer betöltetlen állás van ezen a területen –, egyúttal pedig a fiatalok későbbi álláspiaci helyzetét is szeretnék javítani.
– Meggyőződésünk, hogy a modern kódolásnak helye van a kerettantervben, és ezért küzdünk is. Az iskoláknak pedig minél előbb fel kell zárkózniuk a digitális technológiát és internetet használó világhoz, ezért kidolgoztunk egy digitális oktatási alapcsomagot is – mondta lapunknak Merényi Ádám.
Az oktatási kedvezmények értékét nehéz pénzben kifejezni, de csak a Tisztaszoftver Program keretében eddig felajánlott szoftverek piaci értéke eléri az 52 milliárd forintot, más ingyenes felajánlásokkal kiegészítve pedig évente a 100 milliárd forintot is.
A Mapeinél az erőteljes szerepvállalást az oktatásban azzal magyarázzák, hogy jól látszik: miközben régen várt jó időszak közeleg a családi otthonteremtési kedvezménynek és az új lakások áfacsökkentésének köszönhetően, az építőipari szakmunkások kiöregedése, a szakma megbecsülésének hiánya, a szakemberek tömeges elvándorlása, külföldi munkakeresése és az utánpótlás hiánya már most is zavart okoz az építőiparban. Ha nem lépnek, ez csak fokozódik.
