Oszkó Péter, a pénzügyi tárcavezetője pénteken az OÉT ülésen azt mondta: radikális átalakításokat szeretnének tenni jövőre, amelyek elsődleges célja a nemcsak EU-s, régiós szinten is alacsony foglalkoztatási ráta emelése a jelenlegi 57,3 százalékról néhány év alatt 65 százalékra, valamint a termelékenység növelése. A cégek számára a lehető legegyszerűbb, ám az adókikerülést leginkább megnehezítő, a foglalkoztatást pedig ösztönző rendszert vezetnének be.

Mivel az alacsony végzettségűek elhelyezkedését nem a személyi jövedelemadó mértéke, hanem elsősorban a munkáltatói terhek és a szociális rendszer akadályozza, e körben mindössze havi 1-2 ezer forinttal nőne az átlagbér, a közepes keresettel rendelkezők azonban akár havi nettó tízezer forinttal többet vihetnének haza havonta, a magas jövedelműek esetében ugyanakkor jelképes - havi 5-600 forint - lenne a csökkenés.

- Az a célunk, hogy az emberek alapvetően a bérből akarjanak megélni, és ha arra kerül a sor, ne gondolkozzanak azon, érdemes-e plusz műszakot vállalniuk, mondván, az állam az így szerzett bevételének nagy részét úgyis elvonja. A munkáltatókat is arra ösztönöznénk, hogy például tőkebefektetés helyett az immár alacsonyabb terheket viselő foglalkoztatásbővítés irányába lépjenek - mondta Oszkó Péter.

A munkavállalói oldal szerint részletes elemzésekre van szükség például képzettség alapján, valamint a köz- és a versenyszférában foglalkoztatottakra nézve. A foglalkoztatás bővítésének, illetve a munkát terhelő adók csökkentésének szükségében egyetértettek, ám vita várható például a megszüntetendő kedvezményekről, a béren kívüli juttatások megadóztatásáról. A munkavállalók képviselői felhívták a figyelmet arra is: az elmúlt időszak megszorításai miatt - például áfaemelés - sokaknak az adócsökkentéssel együtt is kevesebb pénzük marad. Oszkó Péter szerint ez csak akkor lehetséges, ha valaki a válság közepén háromszorosára növeli a fogyasztását, ami nem épp a legvalószínűbb forgatókönyv. Hat százalékra becsült recesszióban a kormány érdemben csökkenti a munka utáni terheket, tette hozzá.

A munkáltatók is úgy vélték, nagyon kevés volt az idő a tervek tanulmányozására, ám az első pillantásra is látszik: lényeges adóátrendezéssel igen, nagy adócsökkentéssel azonban nem jár a tervezet. Felmerült az a kérdés is, hogy 2011-re, illetve az azt követő évekre léteznek-e tervek az adórendszer átalakításával kapcsolatban. A cégek képviselői is úgy vélik, részletesen meg kell vizsgálni, mely természetbeni juttatásokat érdemes adómentes, vagy csökkentett terhelésű kategóriába sorolni, hiszen például az üdülési csekk a turizmus élénkítése révén gazdaságösztönző funkciót is ellát. Az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig több ágazatot - a szállítmányozást, a mezőgazdaságot és szintén a turizmust - hozhat nehéz helyzetbe, hívták fel a figyelmet.

A részletes tárgyalások a következő két hétben folytatódnak.

Feszült figyelem a Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén