A nagy túlélő
A Buda-Casht 1995-ben hozta létre Pintér Zoltán két társával, Kovács Tiborral és Tarr Istvánnal. Az 1997-es ázsiai, majd az azt követő 1998-as orosz válság a magyar pénz- és tőkepiacot is megrázta, rövid idő alatt tucatnyi brókercég ment csődbe. Nehéz időszakot élt meg a Buda-Cash is. Még 1998-ban távozott a társaságtól Kovács Tibor és Tarr István. A cég azonban a túlélők közé tartozott. Ekkor került be az igazgatóságba Gyarmati János és Varga Péter, akik a vállalatot elnökként irányító Pintér Zoltán mellett mostanáig vezérigazgatóként, illetve vezérigazgató-helyettesként vettek részt a cég vezetésében.
Meghatározó volt még a Buda-Cash történetében az igazgatóságba vezérigazgatóként csak 2001-ben bekerülő, de a brókercég életében már az indulás óta – az első években kereskedelmi igazgatóként – résztvevő Tölgyesi Péter. 2012-ben utolsóként csatlakozott az igazgatósághoz Pál Gyula, ám valójában ő is régi tagja a csapatnak. A Magyar Vadászlap című magazinnak 2013-ban adott interjúban elmesélte, miként került a céghez: az 1998-as orosz válság következtében sokat vesztett a tőzsdén, s szorult helyzetében Pintér Zoltán segítette ki egy belső ellenőri állással.
|
Pénzükért sorban állók Pécsen, a DRB fiókjánál. Legfeljebb hatvanezer forintot vehetnek fel az elkövetkezendő három hónapban
Löffler Péter |
Ezután több területen is dolgozott, de elsősorban a tulajdonosok – pár év után magát is ideértve – egyéb befektetései közül a takarékszövetkezetek és az agrárvállalkozások irányítása lett a feladata. Pál Gyula ugyanis agrármérnök, 1990-ben diplomázott a gödöllői – ma Szent István – egyetemen, ahogyan Pintér Zoltán is. Jelenleg is ők öten a brókercég meghatározó tulajdonosai. Az elérhető hivatalos cégadatok szerint a Buda-Cash Brókerház a Buda-Cash Vagyonkezelő Zrt. többségi és a BC 2000 Kft. kisebbségi tulajdonában van.
Az előbbiben az Opten céginformáció-szolgáltató által gyűjtött adatok szerint az ötök mellett tulajdonos még például a tőzsdén jegyzett Első Hazai Energia-Portfólió Nyrt., röviden EHEP is, amely harmadrészt maga is a Buda-Cash Brókerház tulajdonában van. A BC 2000 az O.P.M. Holding Kft. tulajdona, melynek tagjai Gyarmati János, Pál Gyula, Tölgyesi Péter és Varga Péter. Az Opten által gyűjtött adatok szerint azonban a Buda-Cash Brókerház tulajdonosi szerkezete már nem egészen így néz ki. A társaság egy 2014-es közgyűléséről készült jelentés szerint a többségi, 55 százalékos részvénypakett továbbra is a Buda-Cash Vagyonkezelőnél van, de a kisebbségi részesedésen több vállalkozás osztozik.
Tíz százalék körüli részvénycsomagja van a Coop-Member Kft.-nek, amely 50 százalékban a CZ-Fém Kft. kezében van, míg a cég másik felén a Pál Gyula érdekeltségébe tartozó Mindoro Consulting Kft. és az ugyancsak Buda-Cash-alkalmazott Illés Andráshoz tartozó Himandu Enter prises Kft. osztozik. A CZ-Fémnek közvetlenül is van egy tíz százalék körüli pakettje a Buda-Cash Brókerházban. Ez a cég Gyarmati János és az 5B Acquisiton Team Zrt. kezében van. Utóbbi vállalkozás Georgi Kornél érdekeltsége, aki korábban a Buda-Cash jogtanácsosa volt, míg az utóbbi években a Georgi–Földvári–Oláh Ügyvédi Iroda révén képviseli a cégcsoportot jogi ügyekben.
További, egyenként nyolc százalék körüli részesedése van még a Buda-Cashben a Dunraven Consulting Kft.-nek, a Farasan Enterprises Kft.-nek és a Gorgonia Management Kft.-nek – ezen cégek Varga Péter, Gyarmati János és Tölgyesi Péter érdekeltségei. A Buda-Cash emblematikus alakja azonban mindmáig az alapító, Pintér Zoltán. Ő állandó szereplője a legvagyonosabb magyarokat bemutató listáknak. A Népszabadság 2014-es Top150 kiadványában a 31. helyen szerepelt 17,5 milliárd forintra becsült vagyonával. Pintér az említett agrármérnöki mellett közgazdászdiplomát is szerzett, a Buda-Cash mellett pedig – az általa vezetett befektetői csapattal közösen – komoly cégbirodalmat hozott össze főleg pénzügyi, valamint ipari és mezőgazdasági befektetésekből.
Áttekinthetetlen cégháló
A százas nagyságrendű társaság alkotta cégháló nem kevésbé bonyolult, mint a Buda-Cash tulajdonosi szerkezete, és a képet több, önmagába visszaforduló cégláncolat, valamint offshore-nak tűnő vállalkozások teszik még áttekinthetetlenebbé. A cégcsoportba tartozik például a Wamsler SE Háztartástechnikai Zrt., amely a régió legnagyobb, több száz főt foglalkoztató kályhagyártója. Része az Ausztriában szállodát üzemeltető Holiday Resort Kreischberg GmbH vagy a Békés megyében mintegy ötezer hektáron gazdálkodó Csabatáj Zrt. és a Hidasháti Zrt., amely évi 40 millió tojást és naponta 25 ezer liter tejet termel.
Az említett cégek apportálásával Pintérék 2013-ban a legnagyobb tulajdonosaivá váltak a tőzsdén jegyzett Phylaxia 1912 Holdingnak. A már akkor is „csak” vagyonkezeléssel foglalkozó vállalatot Opimus Groupra nevezték át. A több ezer embert foglalkoztató vállalatcsoporthoz tartozik még egyebek mellett az Euro Generál nevű győri építőipari cég, az épületgépészeti technológiát gyártó Mátrafűtőber, és van médiaérdekeltségük is, a Gazdasági Rádió. A Pintér Zoltán vezette befektetői csoport másik nagy dobása a DRB-bankcsoport létrehozása volt.
Hosszú évek – egyes vélemények szerint nem mindig feltétlenül tisztességes – munkájával tizenegy takarékszövetkezetet gyúrtak össze, s így négy bankot alakítottak ki: a Buda Regionális Bank Zrt.-t, a Dunántúli Regionális Bank Zrt.-t, a Dél-dunántúli Takarék Bank Zrt.-t, valamint az Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.-t. Az alapvetően három régióban, Délnyugat-, Közép-, valamint Északkelet-Magyarországon érdekelt bankcsoport több mint száz fiókot tart fenn, és körülbelül 120 ezer ügyfelet mondhat a magáénak. A négy bank 2013 végén összesen 14 milliárd forint saját tőkével rendelkezett, mérlegfőösszegük elérte a 189 milliárdot, 128 milliárd forint betétet és 79 milliárd forint hitelt kezeltek.
Piramis rendszer a háttérben?
A pénzintézetek közül három volt nyereséges, míg egy veszteséges. A 2013-as évet összességében 118 millió forintos mínusszal zárták. Míg a Buda-Cash tulajdonosai szorgalmasan bővítgették vállalatbirodalmukat, nem hanyagolták el a brókercéget sem. Működésének húsz éve alatt a társaság tucatnyi befektetési szolgáltatót vásárolt fel, és stabilan a három legjelentősebb független (vagyis nem valamelyik nagy bankcsoporthoz kötődő) brókercég közé tartozott. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) adatai szerint összforgalma alapján tavaly a Buda-Cash a nyolcadik legnagyobb tőzsdei forgalmazó volt, a részvénypiacon pedig a hetedik helyet érte el 147 milliárd forintos részvénypiaci és 148 milliárd forintos azonnali piaci forgalommal.
A határidős részvényszekcióban azonban már a legnagyobb brókercég volt, a kötések értéke elérte a 270 milliárd forintot. A válság és a BÉT forgalmának folyamatos csökkenése a Buda-Cash teljesítményén is nyomot hagyott: a válságot megelőző utolsó teljes évben, 2007-ben még ötször-hatszor ekkora forgalmi adatokról számoltak be. Az MNB egyelőre nem tárta a nyilvánosság elé, hogy milyen csalássorozatra bukkant a Buda-Cashnél, teóriából azonban már több is forog a sajtóban. Egyes vélemények szerint piramis rendszerben fizethették ki az ügyfeleket, vagyis a korábban érkezőknek az ígért magas hozamokat az új kuncsaftok befizetéseiből egészítették ki.
Mások arra gyanakszanak, hogy az ügyfelek felé kimutatott hozamok nem felelnek meg a valóságnak, vagyis nem a befektetett tőke veszett el, csak az eddig kimutatott nyereség nincs köszönő viszonyban a valósággal.
Egy harmadik verzió szerint a Buda-Cash úgy csipegetett le az ügyfelek pénzéből, hogy az ügyletek után a ténylegesnél valamivel kisebb nyereséget, illetve adott esetben valamivel nagyobb veszteséget mutatott ki, a különbözetet pedig megtartotta.
Egy negyedik változat szerint „egyszerűen” az ügyfelek számláiról tűnt el a pénz, mégpedig 70 milliárd forint a Buda-Cash tulajdonosaihoz kötődő, négy bankból álló DRB-bankcsoport betéteseinél hiányzik, további 30 milliárd pedig a brókercég kuncsaftjaitól.
