Közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt nyomoznak a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné-alapítványokkal összefüggésben – írja a Világgazdaság. Az egyik ügy maga a Világgazdaság egyik decemberi cikke, amely arról szólt, hogy a lap  munkatársa december 8-án jogerősen megnyerte azt a pert, amelyet az alapítványokkal szemben indított, mert a közérdekű információigénylés keretében kért adatokat másfél hónappal később sem kapta meg. Az alapítványok jogi képviselője arra hivatkozott, azért nem adják ki a kért adatokat, mert kérték a Kúriát, függessze fel az ítélet végrehajtását. A Világgazdaság kérésének február 10-én végül eleget tettek.

A másik nyomozást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Bizottságának a kifogása nyomán indították el. A Közgazdaságtudományi Bizottságnak többek között az nem tetszett, hogy a több százmilliárdnyi közpénzzel kistafírozott MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek, de elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy az MNB és több százmilliárd forinttal feltőkésített alapítványai közpénzből tevékenykednek a magyar gazdaságtudományi felsőoktatásban, kutatásban és publikálásban, de működésük nem felel meg a közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, nem átlátható, nem megalapozott, nem elszámoltatható, nem hatékony. Nem ellenőrzi sem a kormány, sem a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság, amely felelős a hazai felsőoktatásért, amelyben a többi szereplő csak szigorú szabályok szerint juthat pénzhez, amelyet ugyancsak szigorú szabályok szerint használhat fel, és ezt ellenőrzik is. 

Mind a két ügyben a hasonló akciókról régóta ismert Tényi István fideszes politikus tett bejelentést ismeretlen elkövető ellen.