A Magyarországon működő nagy gázelosztó társaságok - Tigáz, Főgáz, Égáz-Dégáz és E.On - körülbelül 60 ezer kilométer olyan gázvezetéket üzemeltetnek, amelyekre valószínűleg vonatkozik majd a kedden elfogadott közműadó - tájékoztatta lapunkat az érdekvédelmi szervezet első gyors számításairól Tajti Péter elnök.

Az elfogadott törvényszöveg szerint januártól a gáz- és más közművezetékek tulajdonosainak minden méter után évente 125 forintot kell befizetniük az államkasszába.

A törvényalkotók az adó szintjét az utolsó pillanatban emelték 100-ról 125 forintra, illetve vonták ki a fizetési kötelezettség alól a magánirányítású Mol és az állami MVM központi gáz-, illetve áramhálózatát.

Ezen túlmenően csak a "családi" használatú vezetékek nem adóznak.

A FEF szerint így évente további 8 milliárd forint fizetési kötelezettség sújthatja az ágazatot.

Az elnök hozzátette, hogy ez a még pozitív eredményt felmutató gázelosztó társaságok jövő évi várható nyereségének körülbelül a felét elviszi. (A Tigáz veszteséges.)

A másik felet az a szintén elfogadott szabály, miszerint a kormány a 19 százalékos nyereségadóra tett 8 százalékos energiaszolgáltatói jövedelemadót (közkeletű nevén Robin Hood-adót) jövő évtől nem 11, hanem 31 százalékra növeli.

Tajti Péter szerint az ebbe a szabályba foglalt leírási lehetőség életszerűtlen. A kormány ugyan lehetővé teszi, hogy az összesen 50 százalékos nyereségadó-terhelést 15,5 százalékkal csökkentsék, de ebben csak nagy számú munkahelyet teremtő beruházások számíthatók bele.

Új üzemek, vezetékek ugyanakkor a gázrendszerek 99 százalékos kiépítettsége mellett nem várhatók. Új munkahelyeket kevéssé teremtő beruházások viszont szükségesek lehetnek a szolgáltatás színvonalának fenntartása érdekében. Ám ezeket - elemzéseik szerint - nem írhatják le az új adóból.

Azt, hogy a Mol nagynyomású gázvezetékhálózatát a törvényalkotók kivonták az adófizetési kötelezettség alól, súlyosan diszkriminatív lépésnek nevezte. A gázipari vezető korábban lapunknak épp azt vetette fel, miért vetnek ki egyforma adót egy naponta több millió és egy naponta néhány száz köbméter gázt forgalmazni képes vezetékre. A parlamenti elfogadás előtt azt ígérte, többek között ezt a javaslatukat is igyekeznek eljuttatni az illetékesekhez. (A jelek szerint ez nem járt sikerrel, sőt: végül a Mol-tulajdonú nagykapacitású vezetékeket teljesen kivonták az adó alól.)

Szakértők szerint az energiaipar ettől még nem fogja tudni áthárítani a többletterheket a lakosságra, mivel lakossági tarifáit is az állam határozza meg. Néhány hónapja Tajti Péter még épp arról nyilatkozott lapunknak, hogy a szabályozott árú energiapiacokon párját ritkító módon a hatósági tarifák nekik még garantálnak némi - igaz, a korábbiak felére rúgó - nyereséget.

A FEF továbbra sem érti, hogy ha az állam egyik oldalon elismer számukra egy bizonyos költség- és haszonszintet, akkor másik soron miért veszi el azt. (A fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló gázrendszerek működtetői, a gázelosztók természetes monopóliumnak minősülnek, így tarifájuk nem piaci versenyben alakul ki, hanem azt az állam - pontosabban a Magyar Energia Hivatal - szabja meg különféle vizsgálatokat követően.)

Szakértők szerint ilyen esetben a mérleg javítására már csak a fejlesztések, karbantartások elmaradása adódik. Ám Tajti Péter ettől a lehetőségtől is mereven elzárkózott, mondván: a szolgáltatás minőségét jelen helyzetben is minden eszközzel tartani kell.