Nyolcmilliárdos veszteség a Dunamentinél

Tavaly is jelentős, több mint nyolcmilliárdos veszteséggel zárt Magyarország második legnagyobb, 1995 óta külföldi, jelenleg francia tulajdonban álló erőműve, a Dunamenti, amelyet Orbán Viktorhoz és a Molhoz közel álló vállalkozók igyekeznek megmenteni.

Tavaly 8,5 milliárd forint veszteséggel zárt a Dunamenti Erőmű - tudtuk meg a jelenleg még a francia GDF Suez többségi tulajdonában lévő erőműtársaság mai - számos rendkívüli közepette ezúttal rendes - közgyűlése kapcsán. Az 1995-ös privatizációt követően külföldi gazdáinak évtizedekig vaskos nyereségeket hozó, Magyarország második legnagyobbjának számító erőmű 2011-ben már több mint három, 2012-ben pedig közel 11 milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Ennek oka szakértők szerint az, hogy az állami MVM 2008-ban felbontotta az erőművel meglévő, a piacinál magasabb átvételi árat biztosító, így az unió által piactorzítónak minősített hosszú távú távú áramvásárlási megállapodást.

Az MVM Csoport ma már a rendelkezésre állásért sem fizet nekik. Az így teljes mértékben a piaci széljárásoknak kitett, gázalapú termelő a válság idején alacsony áram- és ehhez képest magas gázárakkal szembesült. Gazdaságtalanságra hivatkozva tavaly leállították az áramtermelést - csak a hőelőállítás maradt meg -, erre válaszul viszont a hírek szerint a 2011-ben átadott új blokkot hitelező bankok hitelük azonnali visszafizetését követelték. A GDF Suez nem akart a zsebébe nyúlni, így tavaly év végén csődhelyzet állt elő. Ezután, mintegy megmentőként jelent meg a színen a magyar energiapiac üstökösként fejlődő, mégis titokzatos szereplője, a MET, amely a Mol kisebbségi és kusza offshore-jellegű hálózatok többségi tulajdonában áll - melyben megjelenik az Orbán Viktor kormányfő bizalmasaként ismert Garancsi István is -, és amely a gyanú szerint az Orbán-kormány által hozott gázpiaci szabályok révén több tízmilliárdos haszonra tehetett szert az MVM-mel kötött bonyolult gázvásárlási szerződésekkel.

A MET februárban 24,5 százalék megvásárlását ismerte el, ám a versenyhivatal honlapján található, március végi dokumentum szerint akkor már 74,8 százalék megvásárlásához kérte a hatóságok engedélyét. A fennmaradó rész az MVM-é, amit az állami vállalat minden bizonnyal meg is akar tartani. Az ügyben a két fél rendkívül szűkszavú, de a MET-től megtudtuk, hogy már nyújtott hitelt a Dunamenti Erőműnek. Hírek szerint ebből akár a bankokhoz is kerülhetett, de ezt a felek nem erősítették meg. Elemzők szerint, noha a MET és az MVM között elvileg nincs tulajdonosi kapcsolat, ha a MET tulajdonba kerül, az MVM mégiscsak talál okot akár rendelkezésre állási díjat fizetni a számukra, akár újból a piacinál kedvezőbb árat garantáló áramvásárlási szerződést kötni velük. Eme vélekedések szerint a magyar viszonyokat jól ismerő külföldi bankok számára ez elegendő biztosíték lehet arra, hogy visszavonják azonnali hitelvisszafizetési meghagyásukat, ami Damoklész kardjaként azóta is a cég feje felett lebeg.

Értesülésünk szerint a mai közgyűlésen, engedélyek híján, a MET továbbra sem vett részt. Ugyanakkor elhangzott, hogy a MET tulajdonszerzése összetett folyamat, melynek sikeréhez több, részletesebben nem vázolt feltételnek kell teljesülnie. Ezek közül csak egy a versenyhivatali engedély. A várakozás mostani, meghosszabbított belső határideje június vége. A mostani veszteséggel ismereteink szerint a társaság saját tőkéje megközelíti a törvényi minimumszintet. Így további veszteség esetén a társaságnál vagy tőkecsökkentés szükséges, vagy működése cégjogilag lehetetlenül el. De nem tétlenkednek: a hőt immár olcsóbban termelő kazánokban állítják elő és például három vízkiemelőből kettőt leállítottak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.