Folytatja a bekebelezést az állam

Az elszámolás után a bevétel évi 1400 milliárd forintról 1100 milliárdra csökken majd, s mivel a bevételeket – részben a „fair bankokról” szóló törvény miatt – nem nagyon lehet növelni, így nem marad más, mint a 700 milliárd forint körüli költségek csökkentése. Nagy Márton szerint két bank összeolvadásával a költségek negyedét lehet megtakarítani. Ha a nyolc nagybankból négy marad, a költség/bevétel arány 50 százalékra csökkenhet, s mivel egy-egy összeolvadáshoz minimum egy év kell, ezért egy ilyen szintű átalakuláshoz két-három évre van szükség – fejtegette. A koncentráltabb, a hatékonyság növelésére törekvő piacon a verseny is erősebb lesz. Az ügyfelekért folytatott küzdelem azonban döntően a vállalati finanszírozásra koncentrálódik majd. A lakossági hitelezés esetében a kamatok nem lesznek nagyon vonzóak, ráadásul a jövedelemarányos törlesztésnél az MNB maximum 50 százalékos szintet határoz majd meg. A vállalati hitelezésben viszont a jegybank által alapított eszközkezelő (rossz bank) is segíti a mérlegek tisztítását és elérhető marad a növekedési hitelprogram és a többi támogatott hitelkonstrukció is – fűzte hozzá.

A bankszektor konszolidációjából a magyar állam is kiveszi a részét: az MKB szeptember végén zárult megvásárlása után a 444.hu információja szerint – melyet a Reuters hírügynökség két forrása is megerősített – most a Budapest Bankra vetett szemet. A hírportál úgy tudja, hogy bár döntés még nincs, de a rendkívül szűk körben zajló tárgyalások eredményét akár már hétfőn bejelenthetik. A Budapest Banknál mindössze annyit reagáltak, hogy a „GE Capital piaci pletykákat, spekulációt nem kommentál”, míg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól megkeresésünkre lapzártánkig nem érkezett válasz. A nem jelentős mértékben, de stabilan nyereséges Budapest Bank (a 2013-as évet például 9,5 milliárd adózott profittal zárta a pénzintézet) eladása mellett szól, hogy tulajdonosa, az amerikai GE-csoport pénzügyi üzletága, a GE Capital fokozatos leépítéséről döntött: a skandináv érdekeltségeket nyáron eladták a spanyol Banco Santandernek, míg most a lengyel BHP-re keresnek vevőt (a kérők között lapinformációk szerint az OTP is ott van), míg az amerikai fogyasztói pénzügyi részleget tőzsdére vitték.

Az állam részéről a vásárlás mellett szól a magyar tulajdoni arány növelése: ugyan az MKB átvételével teljesült Orbán Viktor miniszterelnök évekkel ezelőtt megfogalmazott 50 százalékos célja, Seszták Miklós fejlesztési miniszter azonban a Figyelőnek adott interjúban már a 70 százalékos hazai részesedést tartotta kívánatosnak. A Budapest Bank ráadásul aktív a kis- és középvállalkozások hitelezésében, amelyre a kormány kiemelt területként tekint.

Ám, míg az MKB-t úgy szerezte meg az állam, hogy lényegében a német Bayerische Landesbank fizetett azért, hogy megszabaduljon magyarországi érdekeltségétől, a Budapest Banknál más a helyzet. A Portfólió hírportál kalkulációja szerint a pénzintézet jelenleg 83-92 milliárd forintot érhet – igaz, ez a vételár még bőven belefér abba a 963 milliárd forintba, amellyel az államadósság emelkedik majd nominálisan 2015-ben a jövő évi költségvetést megalapozó, a Nemzetgazdasági Minisztérium által nyilvánosságra hozott anyagok szerint.

Az utóbbi pár évben az OTP-t leszámítva az összes magyarországi nagybankot hírbe hozták már, mint „pályaelhagyót”, ám ezt az érintettek eddig rendre cáfolták – kivéve az MKB-t, a Bayerische Landesbanknak azonban nem volt választása, 2016-ig el kellett adnia érdekeltségét. Csányi Sándor OTP-vezér 2013 tavaszán arról beszélt, hogy néhány éven belül minden második nagybank eladósorba kerülhet, és így látta ezt fél évvel később, tavaly decemberben Matolcsy György jegybankelnök is, aki akkor úgy fogalmazott, hogy másfél éven belül négy nagybank tulajdonosa távozhat Magyarországról. Amennyiben az MKB tulajdonosa mellett még három másik nagybank anyja is kivonul, a pénzintézetek összeolvasztása után öt nagy piaci szereplő marad – ahogyan arról Nagy Márton most beszélt.