Nyereséges évről számolhat be részvényeseinek a Takarékbank a mai közgyűlésén - a takarékszövetkezeti integrációba tartozó hitelintézetek többségi és jelenleg még a német DZ Bank 38,5 százalékos tulajdonában levő hitelintézet 462 millió forintos nettó profittal zárta 2011-et. A Takarékbank, mint az integráció ernyőbankja a lakosságot lényegében nem hitelezi, kihelyezései elsősorban vállalati ügyfeleivel és az integráció tagintézményeivel szemben állnak fenn, e két tényezőnek köszönhetően hitelportfóliójának minősége lényegesen jobb a bankrendszer átlagánál.

Miközben a kereskedelmi bankok az előzetes adatok szerint 215 milliárd forint veszteséggel zárták a tavalyi évet, elsősorban a devizahitelek végtörlesztéséből származó veszteségek, az egyéb hitelezési veszteségek és bankadó negatív hatásai miatt, a TakarékBank azon kevés hitelintézet közé tartozik, amely megőrizte nyereségességét. „Lényegében a terv szerint alakult a profit, a 2011-ben elért 462 millió forint adózott nyereség ugyanis éppen annyival lett csak kisebb, mint amennyit a devizahitelek előre nem kalkulált végtörlesztése okozott” – mondta Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. Ez a rendkívüli mínusz elmondása szerint mintegy 170 millió forint volt. A bank számára jól indult az idei év is, első negyedéves adózott eredménye valamivel a várakozások fölött alakult és 141 millió forintra rúgott.

Az eredményességnek köszönhetően a bank tőkemegfelelése stabil, a saját tőke 2011 végi 14,5 milliárd forintos értéke mintegy 251 millió forinttal haladja meg az előző évi szintet, s 2012 első negyedévében ez további mintegy 100 millió forinttal gyarapodott. A különféle szempontok szerint számított tőkemegfelelési mutatók mindegyike az elvárt szintek felett van, a szabályozási minimális tőkemegfelelési mutató pedig az előírt 8 százalékkal szemben 11,3 százalékos. Az új bázeli tőkekövetelmények teljesítése azonban megköveteli a tőkepozíció további erősítését, amit kétféleképpen, egyrészt a hitelezési kockázatok kezelésével, másrészt a tőkeellátottság javításával lehet elérni.

A Takarékbank hitelportfóliójának minősége ugyanakkor sokkal jobb a bankrendszer átlagánál. A problémamentes hitelek 91,8 százalékát teszik ki a teljes hitelállománynak, míg ugyanez az arány a Takarékbankkal azonos méretű bankok esetében áltagosan csak mintegy 78 százalék. A speciális ernyőbanki szerep miatt persze nem könnyű az összehasonlítás, hiszen az integráció központi bankja sztenderd lakossági hitelezést nem végez, termékfejlesztése a takarékok lakossági üzletágának bővítését támogatja, s a legfontosabb partnerei is az integrációba tartozó takarékszövetkezetek.

Objektívebb az összehasonlítás, ha a Takarékbank és a kereskedelmi bankok vállalati hitelállományának minőségét vetjük össze, de Csicsáky Péter szerint ebben az esetben is kedvező a mérleg. „ A problémás hitelek aránya a Takarékbanknál kilenc százalék alatt van, azaz kevesebb, mint a fele a bankszektor átlagának” – emelte ki az elnök-vezérigazgató.

Mint arról korábban beszámoltunk, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tavaly ősz óta tárgyal a DZ Bankkal a német hitelintézetnek a magyar Takarékbankban lévő 38,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról. Úgy tudjuk, az MFB-nek már „csak" az árról kell megegyeznie a németekkel, az elvárások azonban nincsenek messze egymástól, így hamarosan megszülethet a megállapodás.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Inforádiónak adott interjúban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez "egy átfogó hadműveletnek a része". A takarékszövetkezetekkel "megegyezve, együttműködve, néhány új jogszabályt megalkotva egy rendkívül erős, stabil, a lakossághoz nagyon közel álló, számukra könnyen elérhető, sőt számukra a megtakarításokon keresztül tulajdonosi részvételi lehetőséget is kínáló pénzügyi szolgáltatói intézmény jöhet majd létre" - fogalmazott.

Kormányzati szereplők részéről már korábban is többször elhangzott, hogy növelni kellene az állami befolyást a hazai pénzintézeti szektorban. A kabinet emellett a jelenleginél jelentősebb szerepet szán a takarékszövetkezeteknek is, főleg a kis- és közepes cégek, valamint az agrárvállalkozások finanszírozásában, amitől a gazdasági növekedés felpörgetését reméli.

Mindezen célok eléréséhez jól jöhet a Takarékbank, amely elsősorban a takarékok ernyőbankjaként működik, különféle termékeket, pénzügyi és informatikai szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézeteknek, de maga is foglalkozik hitelezéssel, tulajdonosai és egyben partnerei révén pedig közvetve hozzáfér a takarékok 1600 egységből álló hálózatához.

Ez a hálózat jól jönne az MFB-nek is. Az állami fejlesztési bank ugyan közvetlenül is nyújt hiteleket, de éppen a kormányzat szempontjából kiemelt fontosságú kkvszektort jellemzően inkább közvetve, partnerein, például a kereskedelmi bankokon keresztül tudja elérni. A hitelek közvetlen, a Takarékbankon keresztüli kihelyezése azonban egyrészt olcsóbb lenne, másrészt megvalósul a másik elvárás, vagyis az állami szerep erősítése a kereskedelmi banki szolgáltatásokban.

Információnk szerint a folyamat nem is állna meg itt (vagyis a vállalkozói hitelezésnél), a Takarékbanknak, illetve a takarékoknak más területeken is szánnak szerepet. Az állami tulajdonban lévő cégeket, de az önkormányzatokat, sőt a közalkalmazottakat is arra „bátorítanák", hogy a számlavezetési és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is ettől a hálózattól vegyék igénybe.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-t (Takarékbank) egyébként 1989-ben hazai takarékszövetkezetek alapították. Részvényeinek többségét (58,1 százalék) ma is a szövetkezeti szektor tagjai birtokolják, miközben 1997 óta a társaságban kisebbségi (jelenleg 38,5 százalékos) részesedéssel rendelkezik a frankfurti központú DZ Bank AG. A Takarékbank mérlegfőösszege 2011-ben 369,5 milliárd forint volt (ezzel nagyjából a tizenkettedik legnagyobb magyarországi bank), betétállománya 249,3 míg hitelállománya 154,8 milliárd forintot tett ki, adózás utáni eredménye pedig 462 millió forint volt.

A Takarékbank elsődleges feladata a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó hitelintézetek egységes piaci fellépésének elősegítése, versenypozíciójuk megőrzése, illetve termék és szolgáltatás palettájuk szélesítése: segítségével, illetve szervezésében olyan termékeket és szolgáltatásokat is kínálhatnak ügyfeleiknek, amelyeket jogszabályi, vagy gazdaságossági korlátok miatt önállóan nem tennének.

A piaci jelenlét erősítése érdekében 2008 májusától központi szereplőként létrehozta és koordinálja a takarékszövetkezetek és bankok minden eddiginél szorosabb együttműködési formáját, a TakarékPontot. A Takarékbank fenti tevékenységek mellett befektetési bankként, TakarékInvest márkanév alatt - közvetlen banki ügyfeleinek kiszolgálása mellett – versenyképes termékeivel és teljes körű befektetési szolgáltatásaival direkt tőkepiaci kapcsolatot teremt a takarékszövetkezeti integráció hitelintézetei és azok ügyfelei számára is.