Ugyanakkor ahhoz, hogy a növekedés hosszú távon is fenntartható lehessen, elengedhetetlen az ágazat működési feltételeinek megreformálása. A szektor 746 ezer embernek, azaz a munkaképes lakosság egyötödének nyújt megélhetést, részesedése a 230 milliárd eurós nemzeti összetermékből (GDP) 16 százalékosra tehető.

Európa turistatérképén kiemelt helyen szerepel Görögország, évente 15 millió külföldi keresi fel, minden második a július és szeptember közötti csúcsidőszakban. Egy-egy vendég átlagosan 640 eurót költött 2010-ben, nyolc százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben.

Az átlagos költésre még így sem lehet panasz, ebben nagy szerep jut a bátran és sokszor meggondolatlanul költekező amerikai, német, brit és francia vendégeknek. A legtöbb, 2,1 millió vendéget a németektől érkezik, ez 14 százalékos részarányt takar. Mögöttük 12 százalékkal jönnek a britek.

A vendégsereget tízezer szállodában és motelben szállásolják el, ezeknek több mint a fele az Égei-tenger szigetein, közte Krétán és Rodoszon található. A külföldi turisták Athén-centrikussága már a múlté, ebben nem kis szerepe volt a megszorító intézkedések elleni sztrájk- és erőszakhullámnak, amely hetekre megbénította a főváros életét.

A megcsappant érdeklődést jelzi, hogy az idei első félévben három százalékkal kevesebben érkeztek repülőn a fővárosba, miközben országos viszonylatban 9,5 százalékos volt az utasforgalom növekedése – írja a Reuters.

A forgalom növelése érdekében a több törvényt is elfogadtak nemrég. Most például már szabadon kiköthetnek a görög partokon a nem uniós zászló alatt hajózó és nem görög legénységet foglalkoztató tengerjárók. A lényeg, hogy költsenek a turisták. A tavalyi zavargások miatt a turisták elől elzárt ókori műemlékeket is ismét látogathatóvá tették, igaz az Akropoliszt például csak korlátozott időben lehet felkeresni.