Nincs vége: zuhan a beruházási ráta
Az összérték ismét 4200 milliárd forint alatt van – ez folyóáron a 2004-es mértéknek felel meg, valós értéken számolva a 2001-es szint körül járunk. Az energiaszektor nem fejleszt, leállt az építőipar, kifutottak a nagy egyetemépítések és az útberuházások is. Csak az autóipar meg a csatornázás húzta felfelé az indexet. Az elemzők a harmadik negyedéves adatok alapján még 5 százalék alatti éves visszaesést jósoltak – bár a GDP vártnál nagyobb visszaeséséről szóló adatokat követően a mostani szám már nem meglepetés.
A KSH adatai szerint 2012 negyedik negyedévében 3,7 százalékkal csökkent tovább a beruházások volumene a harmadikhoz képest, az előző év azonos időszakához viszonyítva a visszaesés 7,9 százalékos – 2009 harmadik negyedéve óta nem volt ekkora visszaesés. A beruházások értéke 2008 óta minden évben csökkent Magyarországon.
Növekedés egyedül a feldolgozóiparban volt tavaly az utolsó negyedévben, 5,3 százalékos – a járműgyártás (a Mercedes és az Audi) húzta felfelé az indexet, de jelentősen bővültek a beruházások a gép, gépberendezés gyártásában is. Az év végén a tározók, gátak és belvízcsatornák építésének köszönhetően nőtt 26 százalékkal a közigazgatási beruházások értéke. Rontotta a képet azonban, hogy az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósult egyetemi nagyberuházások tavaly befejeződtek, amelynek következtében az oktatási beruházások 36 százalékkal csökkentek. De nem ez a legnagyobb visszaesés: a pénzügyi ág (a különadókkal terhelt bankok és biztosítók) beruházásai 59 százalékkal estek – senki sem nyitott új fiókot.
Az év egészében a 19 nemzetgazdasági ág közül 16 ágban mért volumencsökkenést a KSH. Az építési beruházások 10,6 százalékkkal csökkentek. Az energiaszektorban 38,6 százalékkal csökkentek a beruházások, nem volt tehát hálózatépítés és -felújítás. Éves szinten a feldolgozóipar beruházásai 4,9 százalékkal emelkedtek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint kifejezetten kedvező a feldolgozóipari beruházások növekedése, amely nem csupán a kecskeméti gyár létrehozását jelenti (bár kétségtelenül ez volt a legnagyobb érékű tavaly). Több száz beruházás valósult meg a feldolgozóiparban, és ezt az elemző a gazdasági növekedés tekintetében biztató jelként értékeli. Szerinte a beruházások növekedése várható 2013-ban, részben azért is, mert rendkívül alacsony lesz a bázis.
Az adatok felhívják arra a figyelmet, hogy a kormánynak az uniós források lehívására kell koncentrálnia – mondta Suppan, aki szerint ez lehet a beruházás-növekedés egyik alapja, más forrás ugyanis egyelőre nem látszik. Suppan szerint az adatokból kitűnik, hogy az egyes ágazatokat terhelő különadók visszafoghatják a beruházási kedvet, ám az érintett szektorokban néhány nagyobb projekt segíthet az élénkítésben (az energetikában például a Déli áramlat építése lehet ilyen).
Hasonlóan érvel a nemzetgazdasági tárca is, szerintük a "legjelentősebb beruházás-visszaesést mutató alágazatokban a nagymértékű csökkenés hátterében az előző évben eszközölt nagyobb beruházások vagyis a bázishatás áll", míg a feldolgózóipari beruházások szerintük a feldolgozóipari beruházások "a tavalyi magas bázis ellenére is növekedést mutattak".
Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője, aki szerint a nagy autóipari beruházások pozitív hatásai, azonban ezek önmagukban nem tudják megfordítani az évek óta csökkenő trendet. Szerinte a visszaesés a kedvezőtlen GDP-adat után nem meglepő, ám az utolsó negyedévben mért esés a vártnál is negatívabb eredmény. Szerinte kérdés, hogy a következő egy-két évben milyen új beruházások tudnak megvalósulni. „Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy a vállalati ügyfelek igen óvatosak, nyomott az igény a hosszú lejáratú hitelek iránt, ami a beruházások további csökkenő tendenciáját vetíti előre, és beárnyékolja hosszú távú növekedési kilátásainkat is” – hangsúlyozta.
