Az ígért péntek dél helyett végül csak aznap este került fel a parlament honlapjára az Orbán-csomag, melyben az adótörvényeken túl egy sor más jogszabályt is módosítana a Fidesz-KDNP kormány. Ezek eredményeként a mostaninál jóval szigorúbbá válhat a gazdálkodás a köszférában: ha a képviselők elfogadják az előterjesztést, a költségvetési szerveknél felhalmozódó többletbevételeket (ami adott évben százmilliárdos nagyságrendet jelent) nem költhetnék el automatikusan.

Ez nagy érvágás lenne számukra: hosszú évek alatt kialakult a költségvetési tervezésnek az a gyakorlata, hogy az egyre szűkülő központi forrásokat a különböző szolgáltatások ellenértékeként befolyó pénzekkel egészítik ki a szervezetek. Ez megszűnik, pontosabban engedélyhez kötné a törvénymódosító javaslat a többletbevételek felhasználását.

A másik nagy változást a maradványok leépítésével hajtaná végre a kormány. A maradványok olyan, beruházásra, egyéb célra félretett pénzek, melyeket csak egy későbbi időpontban használnak fel a költségvetési szervek. Addig a minisztériumi számlákon parkolnak. Előfordul azonban, hogy a beruházás meghiúsul, ám a pénz ilyenkor sem kerül vissza a közös kasszába, azt a tárca más célra fordíthatja.

Itt is több százmilliárd forintról beszélünk, ami aknaként bújik meg a büdzsében: a szervektől függ, mikor használják fel a maradványt, s akármelyik évben előfordulhat, hogy e pénzeket nagy számban kezdik el költeni, ami a kiadások megugrásával megboríthatja a költségvetést. Az Orbán-kormány úgy hatástalanítaná ezt az aknát, hogy automatikusan elvonja a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat. Ezzel persze a veszély még nem múlt el, az ilyen tételek a kisebb hányadát teszik ki a maradványállománynak.

A javaslat elismeréssel szól a Bajnai-kormány által bevezetett kincstárnoki rendszerről, de azt sem hagyja változatlanul. A kincstárnokokat ezentúl költségvetési felügyelőknek hívják majd, és szélesebb körben, intézményeknél, fejezeteknél fogják kézben tartani a pénzügyeket.

A csomag gerincét azonban nem ezek az intézkedések alkotják, hanem az adójavaslatok. A 29 pontból már megismert változásokat vezetik át, de néhány fontos részlet csak most derült ki, a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott előterjesztésből. A bankadónál például lényegében ahány pénzügyi vállalkozási forma létezik, annyiféle adókulcs szerint kell fizetni az adót. Az adóalapok meghatározása is a vállalkozási formákhoz igazodik.

A törvényjavaslat alkotói felkészültek arra a helyzetre, ha a teher miatt néhány vállalkozás a megszűnést, vagy az átalakulást választaná: adót ezen esetekben is fizetni kell 2010-ben. A törvényben rögzítenék, hogy az adóalanyoknak 2011-ben is 200 milliárd forintot kell befizetniük az államkasszába a bankadón keresztül. Az adófizetéssel 2012-ben is számolniuk kell a pénzügyi vállalkozásoknak, ám arra az évre már nincs "kőbe vésett" összeg. Összesen tehát három éven át él az extra adó, s csak 2013-tól szűnik meg.

A kormány és a bankszféra tárgyalásain körvonalazódó megállapodás szerint két évig fizetnének az adóalanyok, de mivel a parlamenthez benyújtott verzió még e tárgyalások korai szakaszának tapasztalatai birtokában született, elképzelhető, hogy változni fog a csomagnak ez a része.

Az ígéreteknek híven megszűnik a nagy értékű vagyontárgyakra kivetett adó is. Ezt a vitorlások, kisrepülők és nagy teljesítményű személyautók után kellett a mostani évben fizetni. Az adót a második félévtől szűntetné meg a kormány, ami azt jelenti, hogy az eddig befizetett pénzt - hacsak nincs túlfizetés a számlán - nem kapják vissza az érintettek. A túlfizetés összegét visszautalja a kincstár.

A legtöbb vitát kiváltó javaslat a bankadó mellett a házi pálinkafőzés adómentessége volt. A jövőben 50 literig lehet adómentesen otthon, saját fogyasztásra pálinkát főzni, saját gyümölcsből, legfeljebb 100 literes üstben (hivatalosan: desztillálóberendezésben), amit a magánfőzők esetében nem kell a vámhatósággal engedélyeztetni. E fölötti mennyiség már adóköteles, egységesen 276 100 forint lesz.

Eddig nem volt világos, hogy a háztartásban együtt élőkre külön-külön vonatkoznak-e az adómentesség szabályai: a törvényjavaslatból kiderül, hogy a mennyiségi korlátok egybeszámítandók, vagyis összesen lehet 50 literig élvezni az adómentességet. E fölött mennyiséget a vámhatósághoz kell bejelenteni, ahol elindul az adó alá vonási eljárás.

Van, ami hiányzik a javaslatból. A 29 pont része volt a 16 százalékos szja bevezetése, ám erről a most benyújtott javaslat nem rendelkezik. Vélhetően azért, mert azt csak 2011-től kívánják hatályba léptetni, a benyújtott csomagban pedig az idén hatályba lépő módosításokat foglalták össze.

A törvény alapján júliustól hatályba lép a 10 százalékos társasági adóalap az 500 millió forint pozitív adóalapig, úgy, hogy az első félévben még az 50 milliós limit szerint kell eljárni, a második félévre pedig 250 millió forintig lehet elszámolni a kedvezményes kulcsot. Az év közbeni hatályba lépés indokolja ezt.

A háztartásban végzett munka adómentessége csak meghatározott tevékenységekre vonatkozna, s kizárnák, hogy ezt vállalkozói minőségben, vagy egy cég alkalmazottjaként végezzék. A munkanélküli ellátás viszont nem lesz kizáró ok, így a járadékban részesülők vállalhatnának ilyen munkákat, ellátásukat emiatt nem vonják meg.

Megszűnik hét kisadó, további három, az önkormányzatok hatáskörébe tartozó adó pedig jövő januártól.

Módosul az illetéktörvény, illetékmentes lesz az öröklés és ajándékozás az egyenes ági, vér szerinti rokonok között, beleértve egy gazdaságba tartozó vagyonelemek összességét (ingóságok, gépjárművek), nem csak a termőföldet. Szintén mentességet kap a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása kapcsolt vállalkozások között. Illetékmentes lesz az árvízkárral sújtott területeken az építésügyi hatósági eljárás.

Egyszerűsödik, illetve felgyorsul a beruházások engedélyezési procedúrája.