A bányanyitás hírét az állástalanságtól szenvedő pécsi és komlói térség szenes múlt iránt nosztalgiát tápláló lakói örömmel vették, jóllehet a külfejtés legfeljebb 8-10 embernek adna munkát. Korábban a vasasi bányából évente 300 ezer tonna szenet hoztak a felszínre, most az erőmű évi 15 ezer tonnában gondolkodik. Ennek kitermeléséhez egy kotró és néhány teherautó elegendő. A történethez tartozik, hogy az erőmű –vélhetően – azért döntött a termelés újraindításáról, mert ily módon elhalasztható a bánya rekultivációja.

Holdbéli táj a Pécs-Vasason. A rekultiváció 4-5 milliárd forintos költségét nem szívesen fizetné ki az erőműtársaság Wéber Tamás

Tudni kell, hogy amikor az állam 1997-ben privatizálta a szénnel tüzelő pécsi hőerőművet, akkor az új tulajdonos, egy amerikai befektető megvette a létesítményt tüzelőanyaggal ellátó három szénbányát is: a komlói Zobák-aknát, valamint két pécsi külfejtést. Később az erőmű – mivel a szénbányák drágán termeltek – átállt a gáz- és biomassza-tüzelésre. A bezárt bányák rekultivációja a hőerőmű feladata volt. Az erőmű – amit később a francia Dalkia cég megvásárolt – az egyik külfejtést és a Zobák aknát rekultiválta, ám a vasasi bánya rendezésébe nem fogott bele. A 85 hektáros, 240 méter mély gödör lefedése és a tereprendezés 4-5 milliárd forintba kerülne.

A Dalkia 2012-ben vetette fel először, hogy újra megnyitná a külfejtést, mert az itteni szénre lenne lakossági igény. A szén olcsón felszínre hozható, hisz 100 ezer tonna különösebb előmunkálatok nélkül hozzáférhető, s ezen kívül még 3 millió tonna, fekete gyémántot rejt a föld Vasason. Olcsósága ellenére elképzelhető, hogy a vasasi szén nehezen értékesíthető (mivel feldolgozás nélkül magas a kő- és a kéntartalma), ezért csak ráfizetéssel dobható piacra. Ám az újrainduló külfejtés pár tízmilliós mínuszát elbírja a 12 milliárd árbevételű, nyereséges erőmű, főleg, hogy a bánya újranyitása révén mentesül a cég a rekultiváció többmilliárdos költségétől. A cég – melynek vezetője most nem kívánt nyilatkozni az ügyben –, sosem cáfolta, hogy az újranyitás valójában a rekultiváció elhalasztását szolgálja.

Amúgy az erőműtársaság nem időhúzásnak, hanem előrelátásnak tekinti a rekultiváció halasztását. Úgy gondolják, hogy felesleges a bányagödör betemetése, mivel előbb-utóbb szükség lesz a mecseki szénre, s akkor újra milliárdokat kell költeni a bánya megnyitására. Ha az egyébként sokak szerint festői látványt nyújtó gödör megmarad a jelenlegi állapotában, akkor a betemetés és az újranyitás költsége egyaránt megtakarítható.

A környékbeli zöldmozgalmak azt szeretnék, ha a hőerőmű csak úgy kapna engedélyt a bányanyitásra, ha ezzel nem menekülne ki a rekultivációs kötelezettség alól. A bányahatóság korábban azt nyilatkozta, hogy az erőmű akkor kap engedélyt a vasasi fejtésre, ha előbb letétbe helyezi a rekultiváció költségét.