Magyarország a gazdasági növekedés ütemét tekintve a 2000-es évek elején még a régió éllovasa volt, évi 4 százalékot meghaladó bővüléssel, az évtized második felében ezzel szemben az országot a legszerényebb növekedési ráta jellemezte a visegrádi államok közül - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) versenyképességi helyzetértékelésében, amelyet a tárca a közelmúltban publikált a kormány.hu internetes oldalon.

A NGM elemzése rávilágít: az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az Európai Unió (EU) átlagához viszonyítva 2009-ben alig haladta meg a 2003-as szintet. Ebben az időszakban a régió többi országánál számottevő felzárkózás és gazdasági növekedés volt jellemző. Magyarország korábbi előnye Lengyelországhoz képest lényegesen csökkent, Csehországhoz viszonyítva az ország lemaradása jelentősen nőtt, Szlovákia pedig az évtized közepén látványosan megelőzte Magyarországot - olvasható a dokumentumban.

Az EU teljes importjából való részesedését tekintve Magyarország, Csehország és Lengyelország aránya a 2000-es évben mind 1 százalék körül mozgott. Ez az arány 2009-re Magyarország esetében nem érte el a 1,5 százalékot, ellenben Csehország túllépte a 2 százalékot, Lengyelország pedig megközelítette a 2,5 százalékos részesedést.
Magyarország tőkevonzó képességének relatív romlását nem elsősorban az új befektetések elapadása jelzi, hanem a már korábban megvalósított tőkebefektetések egyre alacsonyabb újrabefektetési rátája - mutat rá az elemzés.

A tárca helyzetértékelése kitér arra: Magyarországot hagyományosan magas működőtőke-vonzó képességű gazdaságként tartják számon, amit megerősít az 1990 óta összesen megvalósult közvetlen tőkebefektetések mintegy 65 milliárd euró összegű állománya. Ha ezt az állományt egy főre vetítve vizsgáljuk, mára már nemcsak Csehországétól, hanem Szlovákiáétól is elmarad a magyar mutató - derül ki az összegzésből.

A World Economic Forum 2010 szeptemberében megjelent The Global Competitiveness Report című jelentésének a rangsorában, a "'pazarlás az állami kiadások" versenyképességi tényező tekintetében Magyarország a 126. helyen állt, míg a visegrádi országok átlagos helyezése a 97. hely volt. Ugyanebben a rangsorban "az adózás kiterjedtségét és hatását" mutató sorban Magyarország a 138. helyen szerepelt, a visegrádi államok átlagos helyezése pedig a 61. hely volt a nemzetgazdasági tárca helyzetértékelése szerint.