Foggal-körömmel védi az összesen mintegy 250 milliárd forint felett rendelkező MNB-alapítványok tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos információkat a kormány. Ezúttal a többi között versenyhátrány okozására és a civil szervezetek védelmére hivatkozva nyújtottak be törvénymódosító javaslatot.
Nevetséges indokokkal korlátozná a kormány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak átláthatóságát. Miután Tóth Bertalan szocialista képviselő kiperelte az MNB alapítványának, a Pallas Athéné Domus Aminae-nek szerződéseit, a kormány villámgyorsan megalkotta a javaslatot, miért jogos a titkolózás a folyamatban lévő s kifejezetten a bíróság előtt álló ügyek esetében az MNB többségi tulajdonában álló alapítványok gazdálkodását illetően. Ezek a szervezetek együttesen nagyjából 250 milliárd forint felett diszponálnak.
A titkolózásra feljogosító indokok azonban meglehetősen furcsák. A fideszes Bánki Erik által jegyzett javaslat első körben arra hivatkozik, hogy bizonyos adatok kiadása felvetheti annak veszélyét, hogy a jegybank fő tevékenységével összefüggő információk kerülnek ki. Az egyértelműség kedvéért: a jegybank fő feladata az inflációs cél tartása és a forint árfolyamának kezelése, kordában tartása. Az, hogy e tevékenységgel kapcsolatban milyen veszélyek állnak fenn, főként ha a jegybankos képzéseket érintő szerződések kiadásáról, illetve például festményvásárlásokról van szó, rejtély.
Az „azért mert csak” típusú érvelésre hajaz az a magyarázkodás, amely szerint az MNB tulajdonolta gazdasági társaságokkal kapcsolatos szerződések üzleti titkok lehetnek, amelyek felfedése versenyhátrányt jelentene a piacon. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az adatigénylések alapítványokra vonatkoznak, amelyek végeznek ugyan gazdasági tevékenységet, de a fő csapásirány esetükben nem ez. Ugyanakkor a megbízási szerződések, az irodabérlet és egyéb, gyártási folyamatokkal össze nem függő adatok semmiféle üzleti titok tárgyát nemigen képezhetik.
