Lyukra fut Orbánék büntetőakciója

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 29. számában
jelent meg.

Az áruházláncokkal szembeni kormányzati büntetőpolitika is hozzájárulhat ahhoz, hogy jövőre még az ideinél is nagyobb mértékben bővüljön az online kereskedelmi forgalom. Az online árusítástól eddig ódzkodó nagy láncok is sorra indítják a webáruházakat, jövőre már barátkozás helyett webshoppingol a magyar.

A korábbi robbanásszerű piacbővüléshez képest is hegymenetbe kapcsolt a hazai netes kereskedelem: az eNet becslései szerint az idén 266 milliárd forint körül alakulhat a webshopok forgalma, ami csaknem 50 milliárd forintos, 22,5 százalékos bővülés a tavalyi évhez képest. Az eNet korábban több, egy pesszimista, egy realista és egy optimista prognózist állított fel a magyar piacra.

Az eddigi piaci adatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy az optimista verzió válik valóra. Az elkövetkező években a korábbi becsléshez képest jóval meredekebb fejlődési pályára áll a hazai netes piac, amely már most is több mint három százalékát teszi ki a kiskereskedelmi forgalomnak. Az eNet-nél úgy látták, hogy az idén a legnagyobb dobásnak a Black Friday, a karácsonyi szezon kezdetét jelző fekete péntek akciói számítottak: a becslések szerint 2,3–2,7 milliárdos bevételt könyvelhettek el így a webáruházak a karácsonyi piacon.

Ezek azonban egyszeri – igaz, annál nagyobb – lökést adtak, ugyanakkor a hazai webbiznisz fejlődésének az alapját inkább az adta, hogy az idén több komoly szereplő jelent meg a piacon, és a logisztikai újítások – mint például a csomagautomaták megjelenése – is pörgetik az ágazat bevételeit. A kényelmesebb áruátvételi módok révén olyan termékkategóriák is egyre inkább előretörnek a magyar netes áruházaknál, mint a játékok vagy a ruházati termékek. Ezek külföldön hagyományosan jól menő termékkörök.

OLVASÓLISTA

Kultúra

Kádárral röhögve megnyertük a csillagháborút

Külföld

Magyarok is lehetnek az égő kompon

Kultúra

Armeltől Zsolnayig

Külföld

Nauru például már nem magyar célterület

Kultúra

Élet két végen égetve

További cikkek

A Tesco után az Auchan is rálép a házhoz szállításra
M. Schmidt János / Népszabadság

Az egyelőre nyitott kérdés – nem készült ilyen felmérés –, hogy az Orbán-kormány kiskereskedelem területén folytatott ámokfutása, azaz a nagy áruházláncok, illetve vásárlóik elleni büntetőhadjárat mekkora lökést ad az internetes piacnak. Az már korábban is látszott, hogy a vásárlók sokszor fordulnak az internetes kereskedőkhöz, ha a politika szeszélyes döntései miatt a hagyományos kereskedelmi csatornákon nem vagy csak drágábban elérhető az adott áru.

Például amikor az egészségügyi tárca pár évvel ezelőtt adminisztratív eszközökkel kiszorította az offline piacról az e-cigarettákat, nagy szolgálatot tett a netes kereskedelemnek. Miután mintegy százezren használnak füstmentes cigarettát, a korábban adóhivatali razziákkal is zargatott forgalmazóknak csak egyik szemük sír: „kénytelenek voltak” a számukra egyébként is jóval olcsóbb és kevésbé rizikós netes piacra átterelni vásárlóikat.

A nagy kérdés most az, hogy a kereszténydemokraták, majd Orbán által keresztülerőltetett vasárnapi üzletbezárásnak milyen hatása lehet majd a webshopokra. Az eNet optimista prognózisában még nem számolt a jövő márciustól életbe lépő vasárnapi bezárás hatásával.

Az azonban már most látszik, hogy a vasárnapi tiltás sarkallta a piac nagyjait, legalábbis „gyanús”, hogy a kelet-európai térségben a netes piacról korábban rendre fanyalogva nyilatkozó Auchan nagy hirtelen bejelentette, hogy már 2015-ben elindítja az elektronikus platformját, és várható, hogy más piaci szereplők is követik a franciákat. A vasárnap bolt nélkül maradó vásárlókra érdemes ráhajtani, különösen, hogy az interneten amúgy is népszerű iparcikkek kereskedelmében a vasárnap az offline kereskedőknél eddig is jóval erősebbnek számított.

Eltérő utakat követnek Nyugat-Európában

Németországban csaknem egy évszázados hagyományra tekint vissza, hogy a hét utolsó napját a családra, a barátokra és a pihenésre szánják az emberek, de csak elvileg. A vasárnapi nyitva tartás tilalmát még a Weimari Köztársaság idején, 1919-ben vezették be, majd a második világháború után megalakuló Német Szövetségi Köztársaság is átvette ezt a szabályt, az alkotmányba írva, hogy a kereskedők nem nyithatnak ki vasárnaponként.

A szakszervezetek és az egyházak azóta kart karba öltve vernek vissza minden olyan törekvést, amely lazítana ezen. A hét utolsó napján a lehető legkevesebb embernek kell dolgoznia, a tisztán gazdasági szempontokat, a piaci versenyt ennek kell alárendelni – vélekedik Hans Ulrich Anke, a német evangélikus egyház feje. A német alkotmánybíróság két hete semmisítette meg azt a jogszabályt, amely a könyvtáraknak, a videókat áruló boltoknak és a lottózóknak lehetővé tette volna a vasárnapi nyitva tartást.

Pedig volt olyan videotéka, amely az alatt a rövid idő alatt, amíg vasárnap nyitva tarthatott, kétszer akkora forgalmat könyvelt el, mint a hétköznapokon. A szigorú szabályozás nyertesei az online üzletek. A németek ugyanis nem családi programokkal töltik a vásárlás tilalma nyomán felszabadult idejüket, hanem internetes válogatással. A berlini Zalando SE a legtöbb árut szombatonként és vasárnaponként adja el.

Franciaországban viszont lazítanak a szabályokon, így adva lendületet a gazdasági növekedésnek. Az új jogszabály ötről tizenkettőre emelné azoknak a hétvégéknek a számát, amikor nyitva lehetnek a boltok, továbbá a népszerű idegenforgalmi célpontok környékén teljesen feloldanák a nyitva tartás tilalmát. Olaszországban a hét legnagyobb forgalmat hozó bevásárlási napja lett a vasárnap, amióta 2011-ben feloldották a vasárnapi boltstopot. Svédországban és Finnországban hasonló szabály van érvényben néhány éve.

kiskereskedelem
internet
online kereskedelem

megosztom twitter kinyomtatom