Ez már nem az első rezsicsökkentés lesz: korábban arról is döntött a kormány, hogy a közműadó néven ismert, vezetékeket sarcoló adót az új építésű, 30 megabitnél gyorsabb elérést lehetővé tévő vezetékekre eltörlik, ami elősegíti a nagy sebességű hálózati fejlesztéseket. Ennek következtében a Telekom is nagyszabású hálózatfejlesztést jelentett be: a társaság az idén újabb félmillió nagy sebességű végpontot épít ki, amellyel 2,2 millióra nő a gyors internethez hozzáférő háztartások száma.
A múlt héten a kisebb saját hálózattal rendelkező Invitel számolt be arról, hogy az év végéig 160 ezer nagy sebességű végponttal bővít, így a szolgáltatási területén közel 600 ezerre nő a modern végpontok száma. A magyar kormány a jelek szerint megértette, hogy az eddiginél sokkal többet kell tenni az ország gazdaságának digitalizálásáért, de továbbra is olthatatlan vonzalmat érez az új adók iránt.
Így foglalható össze az ENSZ mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesület éves konferenciáján megjelent magyar kormánytagok mondandója, ami első hallásra ellentmondásosnak tűnik, ám van értelmezhető, az iparág számára pozitív üzenete. Egyébként önmagában már annak is van, hogy az idén 150 éves szervezet rendezvényét Magyarországra hozták, s ehhez minden háttértámogatást megadott a kormány.
|
A netadó elleni tüntetésen pont egy éve. Megbökték
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Több, mint presztízs
Annak, hogy hazánkban találkozott több tucat ország távközlési szabályozó szervezetének vezetője, szakminisztere és számos nagy cég felső vezetője, komoly presztízsértéke van, a turizmus is profitált a rendezvényből. Ugyanakkor mindez aligha ellensúlyozta azt az egymilliárd forintot, amibe a konferencia az államnak került: a kormány költség- és kiadásmentesen a Nemzetközi Távközlési Egyesület rendelkezésére bocsátotta a helyszínül szolgáló Hungexpót, de a szervezés költségei is szinte kizárólag Magyarországot terhelték. A magyar netezők mégis nyerhetnek a dolgon.
A kormányzati előkészítés, a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter személyes megjelenése ugyanis bevitte a kormányzati gondolkodásba a digitális gazdaság ügyét, ráadásul az napi téma a szakmai egyeztetések során, így jóval több olyan iparági problémát vagy javaslatot lehet megvitatni, amelyről azt feltételezik, hogy segíti az ország gazdaságát.
Növekvő súly
Hazánk gazdaságának immár 21-22 százalékát adja az infokommunikációs szektor, ezt a miniszterelnök mondta a nyitóbeszédében. Ezt az arányt a Századvég Gazdaságkutató Zrt. digitális üzletága számolta ki egy az Informatikai Vállalkozások Szövetségével közösen kialakított, új szemléletű módszertan segítségével, amelyről júliusban lapunk hasábjain már beszámoltunk. Míg a korábbi módszertan csak a statisztikai „bemenő” oldalra alapozott, figyelmen kívül hagyva az ágazat továbbgyűrűző hatásait, addig az új módszer a kimenő teljesítményből is számol.
Orbán Viktor a hét elején arról is beszélt: a Facebook és a Google kapcsán a magyar emberek véleménye, hogy az internet legnagyobb külföldi cégeinek is ki kell venniük a részüket a közteherviselésből. Nem csak e két gigászról van szó. A hozzájuk hasonló vállalatok – bár rendkívül népszerű és hasznos szolgáltatásokat adnak az európai felhasználóknak – nem sokat tesznek hozzá a gazdaság teljesítményéhez.
Nem nagy foglalkoztatók, nem ruháznak be Európában, és adóparadicsomokba menekítik a pénzüket. Ezt tudják az európai politikusok is, de Orbán egyedül aligha adóztathatja meg őket. Ha azonban konszenzust teremt az ügy körül, akkor az unió elrendelheti, hogy e cégeket uniós adóalannyá nyilvánítsák, ebben az esetben pedig a tőlük beszedett adón osztozhatnak az uniós államok.
