Valamit vagy csúnyán elszámoltak a Nemzetgazdasági Minisztériumban a netadóval, vagy fogalmuk sincs a törvénytervezet készítőinek, hogy működik az internet. Annyi biztos, hogy nem beszéltek az iparág jelentős szereplőivel, mindenkit váratlanul ért a mai bejelentés, amelynek az internetadóra vonatkozó része meglehetősen elnagyolt. Az adó ráadásul versenytorzító is, legalábbis annyiban, hogy a nagy szolgáltatóknak kedvez, hogy a társasági adóval csökkenthető a netadó. 

Annyi biztos, hogy húszmilliárd forintot szedne be a magyar netezőktől a kormány, legalábbis Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint. Ez alapján az NGM azzal számol, hogy 133 millió gigabájtnál egy kicsit több a magyar internetforgalom. Pedig sokkal több, sőt, azt sem tudjuk, mennyi. Ha csak a Budapest Internet Exchange kicserélőközpont forgalmi adatait nézzük, évi ötvenmilliárd jönne ki. De ez a kicserélőközpont forgalomban úgy viszonyul a teljes netforgalomhoz, mint az M0-s a teljes autópálya-hálózathoz – mondja egy névtelenül nyilatkozó internetes szakember.

Mint írtuk, példátlan internetadót vetne ki a kormány, amely hazavágja a teljes hazai infokommunikációs szektort, a kapcsolódó ágazatokat, de közvetett hatásként a kis- és közepes vállalkozásokat is, hiszen ha bevezetik, jelentősen drágul majd az internet.
Úgy vágta kupán a magyar internetes és távközlési szektort, hogy a lapunk által megkérdezettek még felocsúdni sem tudtak. Minden megkezdett gigabájt után 150 forint adót szedne a kormány, ami elképesztően magas teher, annak ellenére, hogy az 'elmúltnyolcévben' még hevesen tiltakoztak egy hasonló, a Gyurcsány-kormány idején felmerült terv ellen. A minisztérium javaslata szerint mind a vezetékes, mind a mobilszolgáltatóknak fizetniük kell a netforgalom után. Egy átlag mobilnet-előfizetés 2 gigabájtja után tehát 300 forintot kell fizetniük a mobilcégeknek, ami a jelenlegi árszintet nézve a nettó árbevétel 10-20 százaléka.

A vezetékes szolgáltatók járnak majd rosszabbul, elvégre ők korlátlan szolgáltatást nyújtanak havi pár ezer forintért, egy ügyfél tehát húsz gigabájtos forgalommal lényegében mínuszba viszi a céget. Ez pedig azt jelenti, hogy a szolgáltatók az adatforgalom korlátozásával válaszolhatnak majd az adóra. Egy szakértőnk – egyelőre név nélkül nyilatkozva – még azt az abszurd lehetőséget is felvetette, hogy az egész a kormányzati kommunikációs gépezet gumicsontja, hogy az ország ne az amerikaiak által kitiltott személyekről és az áfacsalós-botrányról beszéljen.

Az intézkedés egyébként meglehetősen ésszerűtlen, különösen, hogy a kormány meglehetősen sok pénzt szán a széles sávú internet terjesztésére. Ráadásul épp most fejték meg a mobilcégeket 130 milliárd forinttal – ennyit fizettek a szolgáltatók a széles sávú mobilinternet terjesztésére lehetőséget adó frekvenciákért.

– Nehéz szavakat találni arra, hogy ezek után, mindenféle egyeztetés nélkül bedobnak egy ilyen, szakmaiságot nélkülöző adótervet – mondja az egyik magát megnevezni nem kívánó szakmabeli forrásunk. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a tárca keddi online tájékoztatóján elárulta: 20 milliárd forint jöhet be az "internetadóból". Vagyis, az NGM kiszámolta, hogy 133 millió gigabájtnál egy kicsit több a magyar internetforgalom.

Az adó felveti a kérdést: mit érnek a hazai távközlési szolgáltatók az általuk aláírt stratégiai partneri megállapodásokkal? A jelek szerint semmit, a dokumentumok nem többek sajtpapírnál.