A kényszerbezárás legnagyobb vesztesei a bevásárlóközpontok. Ugyan a mozik és a vendéglátóegységek továbbra is működhetnének a plázákban, ám erősen kétséges, hogy pusztán a kedvükért érdemes lesz-e kinyitni egy egész bevásárlóközpontot vasárnap. Ennek ellenére plázás forrásaink egyelőre vizsgálják a kérdést, hogy beálljanak-e egy vasárnapi nyitva tartásról szóló referendum mögé.
Az általános aggályok mellett ugyanakkor nagyban visszaveti az összefogási kedvet a DK aktivitása is, a párt ugyanis szintén népszavazással kérné ki az emberek véleményét a kérdésben. „Az egészen biztos, hogy nem fogunk a DK-val egy lapon szerepelni” – hallani plázás berkekben.
A kormányoldal partner, amennyiben már most igyekszik összemosni a kereskedelmi szektor képviselőit a DK-val. A vasárnapi boltbezárás ötletgazdája, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője már kedden kijelentette: látható, hogy a nagyvállalkozó (Demján Sándorra célzott) és a DK összefonódott az ügyben. A DK-nál érdeklődésünkre elmondták: nem tettek le a népszavazásról, az ügyben jelenleg is egyeztetnek az érintettekkel.
Az áruházláncok szerint azonban a referendum meglehetősen parttalan akció lenne: „Még a NATO-csatlakozáskor sem mentek el négymillióan szavazni” – érzékeltette egyik forrásunk a dilemmát. Szerinte a kormány már korábban is bizonyította, hogy pillanatok alatt képes pokollá tenni a vele szembeforduló piaci szereplők életét. Ráadásul a vasárnapi zárva tartás keddi megszavazása után is maradt még lehetőség az érdekek egyéb módon való érvényesítésére. A törvény számos gumiszabályt tartalmaz, például a kormány saját hatáskörében dönthet úgy, hogy bizonyos területeken, később meghatározásra kerülő feltételek alapján, felmentést ad a bezárás alól. Ez emlékeztet a plázastopra: ott az áruházak létesítéséhez fűződő engedélyezési jogköröket vonta el a kormány hasonló módon az önkormányzatoktól. Ami ellenzéki vélekedések szerint a kereskedelmi beruházásoknál a korrupció intézményesítését eredményezte.
|
Márciustól a Manna üzleteiről lekerül az „éjjel-nappal” felirat. A kényszerű átszervezés miatt száz dolgozó veszítheti el állását
Korponai Tamás |
A munkáltatói szervezetek szerint a vasárnapi zárva tartás 20-30 ezer ember munkahelyét veszélyezteti, míg a kabinet és a kormánypártok képviselői következetesen azt az álláspontot képviselik, hogy az intézkedés nem jár elbocsátásokkal. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős államtitkára, Czomba Sándor azonban most egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy lesznek elbocsátások, igaz, „nem annyi”. Később az NGM közleményben pontosította saját államtitkárát, mondván: nem lesznek elbocsátások, mivel szerintük jelenleg is „munkaerőhiány van” a kereskedelemben.
A piaci szereplők azonban egész más véleményen vannak. A törvény nemcsak a vasárnapi nyitva tartást korlátozza, hanem felszámolja az éjjel-nappali működést is. A jelenleg így működő Manna-csoportnál Papp András résztulajdonos úgy látja: a Manna- és Roni-üzletekből álló hálózatuk egy jó részét rövidesen két műszakos bolttá kell átszervezniük, rosszabb esetben pedig be kell hogy zárják az üzletek egy részét, ami száz munkavállaló elbocsátását jelentheti.
Az elbocsátások és a vásárlási szokások kényszerű átalakulása mellett a vasárnapi zárva tartásnak egyéb negatív következményei is lehetnek. A hét végi nagybevásárlások így például egyetlen napra, szombatra koncentrálódnak, így ezeken a napokon jókora zsúfoltságra, hosszú sorokra lehet majd számítani az üzletközpontokban.
